Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 11 (209. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VERESS JÓZSEF (MSZP):
2228 élénkítésén jár a kormány esze, és nem azon, hogy a kormánykiadásokat csökkentse, akkor, kérem, rossz úton járnak. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Hatperces időkeretben megadom a szót Veress Jó zsef képviselő úrnak, MSZP. VERESS JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, hogy az ellenzék valamit félreértett, amikor Vojnik Mária megértést kért. Nem a kormánynak, a helyzetnek a megértését kérnénk tisztelt ellenzéki képviselőtársainktól. És ha valaki a visszamutogatást felveti, akkor, azt hiszem, most talán inkább az előremutogatás ideje következett el. Nézzék, amikor az a kérdés, hogy mi mellett döntünk, honnan veszünk el, akkor egy olyan programot kell most az országnak eldönteni, hogy m egvalósíte vagy nem, amit senki sem szeret. Óriási félreértés lenne bárkinek azt mondani, hogy az a program, amit ez a kormányzat kényszerűségből felajánlott, bárki számára kedves, szakmailag nagyon boldogító és következményeiben olyan kívánatos lenne. (B abák Mihály dr. Lanczendorfer Erzsébettel konzultál.) Valamit azonban látnunk kellene, tisztelt képviselőtársaim, ez pedig ott kezdődik, hogy mi az alternatívánk. Nos, Babák képviselő úr, ha egy pillanatra idefigyelne, akkor elmondanám neki azt, hogy látju k az alternatívát, mondjuk, Izlandon, és látjuk Lettországban. Ők egy úton előttünk járnak sajnos, ennek az útnak a következményei sokkal rosszabbak a következő generációk számára, mint amiről mi most beszélünk. Arra is szeretném tisztelettel felhívni az ö nök figyelmét, és nagyon jó lenne, ha ezt, amikor mérlegelünk, publikusan, közösen meg tudnánk tenni, nevezetesen: ezeknek az intézkedéseknek a valódi vágó, megszorító hatása mikor fog megjelenni. Évek múlva. Ugyanakkor érzékelnünk kell, hogy mi az, amit s zeretnénk megnyerni ezeknek az intézkedéseknek a bejelentésével. Nagy tisztelettel a mát és a holnapot szeretnénk megnyerni abban az értelemben, hogy az ország működőképességét és fejlődőképességét biztosítani tudjuk. Nem véletlenül mondtam azt, hogy senki nem szereti azt a programot, amiről most beszélünk. Ennek a programnak valóban lesznek nagyon komoly negatív hatásai. Horribile dictu, még a gazdaság fejlődése kapcsán is lesznek negatív hatásai, viszont vannak bizonyos elvárások, amiket most mindenképpen szeretnénk a magunk javára megváltoztatni. Nézzék, amikor nem Magyarország, hanem Németország és Ausztria államkötvényeit nem vásárolják meg a világban, akkor nekünk valami fantasztikus teljesítményt kell nyújtanunk ahhoz, hogy a napi működést finanszíroz tatni tudjuk. Amikor olyan világban élünk, ahol az Egyesült Államok napi megállapodás alapján Kínával finanszíroztatja az állam költségeit, beleértve a köztisztviselői kart és a hadsereget, akkor bizony vészhelyzet van. Ezért említettem önöknek azt, hogy n em a kormány iránt, a helyzet iránt kértük az önök szakmai és emberi megértését, és azt a fajta közös fellépést, ami ebből a helyzetből az országot jó irányba mozdíthatja el, főleg közép- és hosszú távon. Amikor arról beszéltem, hogy ezeknek az intézkedése knek évek múlva jelennek meg a hatásai, két értelemben igaz elsősorban. Abban az értelemben, hogy a negatív hatások több száz nap múlva kezdenek el majd egyáltalán előtérbe kerülni. Szeretném kiemelni a kormánynak azt a nagyon világos jelzését és döntését, hogy itt nem egy egyszeri és végleges elvonásról van szó, felfüggeszt bizonyos kiegészítő forrásokra vonatkozó ígéreteket. Teszi egy dolog miatt: azért, hogy a pénzügyi körök, amelyek remélhetőleg hajlandóak lesznek a további működésünket megfinanszírozni , lássák a hosszú távú költségcsökkentést Magyarországon. Érzékeljék azt a tendenciát, ami realitásként felmutatja, hogy 123 év múlva, amikor ezek az intézkedések szükség esetén életbe lépnek, valóban kordában tartható, sőt csökkenthető lesz Magyarország finanszírozási igénye, és ezzel egy olyan átmenetet tudjunk biztosítani, ami lehetővé teszi, hogy Magyarország egy új, valóban fenntartható fejlődési pálya irányába mozduljon el.