Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 11 (209. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - MOLNÁR BÉLA (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KISS FERENC (MSZP):
2214 MOLNÁR BÉLA (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A jelen törvénnyel kapcsolatban két konkrét témáról szer etnék szólni. Az egyik - ami a legfontosabb módosítások egyike lenne , hogy a bírságokból befolyó összeg felhasználása vajon hová fog kerülni. A bírság eddig mindig a bírságot kivető szervezet költségvetésébe került be. Ez nagyon sok esetben azt a feltéte lezést jelentette sokak szemében, hogy ezekért az összegekért a bírságot kivetők esetlegesen sokkal többet megtesznek, mintsem az arányos bírságolás lenne. A mostani módosító javaslatok között viszont található egy olyan, hogy a közutak felújítására és jav ítására fordítsuk a bírságokból befolyó összeget. Tisztelettel javaslom ennek a megfontolását, meggondolását, mert ha a bírságokból befolyó összegeket nem a bírságot kivetők kapnák, akkor a bírságolás objektívebb lenne, másrészt viszont a közutak javításár a és felújítására egy olyan alap keletkezne, amire pillanatnyilag nemigen látunk megfelelő forrásokat. A másik a parkolási bírságokkal kapcsolatos változtatások. Nagy társadalmi érzékenység van ezen a területen. Az elmúlt években nagyon sokan nagyon sokfél e véleményt mondtak el a bírságokról, a bírságok behajtási módjáról és a bírósági gyakorlatról. A jelen előterjesztésben az, hogy ezentúl a bírságolásra ítélt lakóhelye szerinti bíróság fog eljárni, kétségtelenül meg fogja gyorsítani az eljárásokat, hiszen nem néhány bíróságon lesz túlterhelt ügyintézés, hanem ez a lakóhely szerint meglehetősen szét fog szóródni az országban. Azonban végig kell gondolni, ha minél több bíróság minél több bírója fog ugyanezekben az ügyekben ítélkezni, hogyan és miképpen fog k ialakulni egy egységes ítélkezési rend, hiszen a bírósági kollégiumokon belül a mai napig is jelentős viták vannak. Nem lenne szerencsés, ha odáig jutna a dolog, hogy ugyanazért a parkolási vétségért az ország egyik felében 510 ezer forintos bírságot szab nának ki, és ennyivel meg lehetne úszni, máshol viszont aránytalanul magas, 5060 ezer forintos bírságolásra kerülne sor. Mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy minden bírságnak arányosnak kell lenni az elkövetett szabálysértéssel, ezt viszont a bíróságoknak belül koherensen rendezni kell. Erre ez a törvény nem alkalmas, de a figyelemfelkeltést most meg kell tenni, hogy a későbbiekben ne szüljön a törvény ilyen jellegű változtatása újabb társadalmi feszültségeket. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Kiss Ferenc képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. KISS FERENC (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A 4. számú módosító javaslatban Fónagy képviselő úr azt javasolja, az előterjesztő a 7. §ban hagyja el, hogy a közlekedési hatóság mellőzheti a bírság kiszabását, mondván, hogy ez nem ad egyenlő versenyhelyzetet a külföldi fuvarozókkal szemben. Én úgy gondolom, egy kapcsolódó módosító javaslattal ezt szükséges lenne úgy korrigálni, hogy a köz lekedési hatóság a bírság kiszabását mellőzheti azokban az esetekben, ha az okot adó tevékenység vagy mulasztás az emberi életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot és a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. (18.20) Ezt azért is mondom, mert az előző ekben tárgyaltuk a rendezett munkaügyi kapcsolatokat, és úgy gondolom, hogy ilyen esetekben, ha a fuvarozókat egy jelentős bírsággal sújtanánk, akkor kizárja pontosan a kapcsolatok folytán olyan támogatásokból, amelynek talán az ellentételezése nem egyenér tékű ezzel. A másik ilyen észrevételem pedig a hatályba léptetéssel kapcsolatos a 8. § f) pontjában. Már az előző általános vitában is elmondtam, hogy a közúti ágazatban használt önjáró gépeknél a hatályba léptetést december 31e helyett egy sokkal közeleb bi határidővel javasoljuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
