Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2093 Mivel a részletek megvitatására lesz még alkalom a törvényjavaslatok parlamenti tárgyalása során, összességében a két törvényjavaslat koncepciójával a Magyar Szocialista Párt egyetért, és azt támogatni t udja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának; őt majd Lukács Tamás követi. DR. KOVÁCS ZOLTÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztel t Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a törvényjavaslatot a munkatársam letöltötte a honlapról, akkor először azt hittem, hogy egy újabb vecsési számlagyárral érkezik be a szobába, de hát kiderült, hogy ez az új törvényjavaslat, amit az IRM beter jesztett a parlament elé. Ezzel nem a mi munkánk megkönnyítését vagy megnehezítését akarom itt most fejtegetni, hanem szeretném elmondani azoknak, akik netán a mai délelőtt folyamán a magyar igazságszolgáltatással, a jogszolgáltatással vagy egyáltalán az ü gyfélbarát közigazgatással kapcsolatos vitát hallgatják, hogy miről is van szó, milyen törvényjavaslatokat módosít ez a törvény, amely előttünk fekszik. Többek között a hadigondozásról, az erdőbirtokossági társulatról, a termőföldről, a vízgazdálkodásról, a személyi jövedelemadóról, aztán a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és ehhez kapcsolódó törvénymódosításról, a kémiai biztonságról és még lehetne sorolni, összesen 152 törvény kerül módosításra , amelyen maga a tárca is több hónapon keresztül dolgozott, a parlamentben pedig az elmúlt hetekben került a képviselők asztalára. Tisztelt Országgyűlés! Kezdjük azzal, ami jó ebben a törvénytervezetben! Elismerésre méltó a fogalompontosítási rendszere, az aktualizálása, az egységes fogalomrendszer bevezetésével az államigazgatás helyett a közigazgatási eljárás fogalmának a használata, és tulajdonképpen dicsérni is lehet az eljárás gyorsítását, amely megjelenik koncepcionálisan a törvényjavaslatban. Azonban a hamar munka sosem jó, hiszen az adminisztratív terhek csökkenése fontos a vállalkozók számára, fontos az ügyintézők számára, azonban ez a törvényjavaslat nemcsak technikai jellegű módosításokat tartalmaz, hanem jelentős tartalmi módosítások is becsempés zésre kerültek ebbe a törvényjavaslatba. Gondolok itt például a társadalombiztosításra, a nyugdíjjal kapcsolatos törvénymódosításra, amely álláspontunk szerint a jogbiztonságnak és a kiszámíthatóságnak mint alapelvnek az érvényesülését nem segíti ebben a t örvényjavaslatban, és nem segíti az Országgyűlés törvényalkotási rendjét sem, hiszen ez egy kevésbé áttekinthető, még ha egységesnek tartott jogszabály is. Az Alkotmánybíróság már több esetben állást foglalt ilyen jellegű salátatörvények vonatkozásában, ki fejezetten károsnak tartva az ilyen jogalkotási törekvéseket, hiszen, mint ahogy említettem is, több esetben egymással össze nem függő törvényjavaslatok nemcsak eljárási oldalról, hanem tartalmi szempontból is kerültek egy törvényjavaslatba. Példát is szer etnék mondani: a környezetvédelmi törvények vonatkozásában 19 törvényjavaslat kerül módosításra, az agráriumból pedig 25 törvényjavaslatot módosítanak. Minden törvényjavaslatnak van egy előzetes társadalmi vitája. Itt - és erre majd később visszatérek - ál láspontunk szerint az nem társadalmi vita, amikor 2100 oldalt feltesznek a honlapra, és várják az észrevételeket ezzel a 2100 oldal munkaanyaggal kapcsolatosan. Gyakorlatilag sem a KÖEFen, sem a különböző szakmai szervezeteknél erről az utolsó törvényjava slatról, amely előttünk fekszik, egyeztetés nem történt, pedig egy ilyen nagy hatású törvény esetében ez feltétlenül szükséges. Nem mehetünk el a jogbiztonság kérdése mellett sem, hiszen az eljárás gyorsítása mellett, mint ahogy már említettem, csorbul a j ogbiztonság kérdésköre is. Több esetben megszűnik a fellebbezési lehetőség, az elsőfokú döntés jogerőssé válik, kinyit egy bírói utat az ügyfelek előtt. Ahol viszont kétfokú a fellebbvitel, pontosabban van másodfokú eljárás, abban az esetben az ügyfél, aki az
