Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2094 elsőfokú eljárásba nem jelentkezett be, a másodfokú eljárásban már nem kerülhet be a jogorvoslati eljárásba. A jogszabályi hierarchiában jelenleg törvényi szinten szabályozott kérdéskörökben alacsonyabb rendű jogszabályokba, kormányrendeletbe, illetve miniszteri rendeletbe utal jó néhány szabályozási kérdést, amely ilyen módon a korábbi magasabb rendű jogszabállyal ellentétes mozgást valósít meg. Feltehetném a kérdést egyébként, hogy miért várt eddig a kormány egy ilyen hatalmas joganyag előkészítésével . Tudjuk, hogy az év végéig ezt meg kell alkotnia, de rövid idő alatt, kapkodva, átverve az Országgyűlésen nem szerencsés, hiszen ez rendkívül sok ágazatot érint. Erre mi sem jobb bizonyíték egyébként, tisztelt képviselőtársam, mint hogy a 80. oldalon a kö ziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló '95. évi LXVI. törvény módosításába beékelődik az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása. Úgy gondolom, hogy ez is a kapkodás jele. Ez abszolút szerencsétlen megoldás. Ezeken a bevezető általános gondolatokon túl engedjenek meg néhány rövid megjegyzést az önkormányzatokat érintő módosításokkal kapcsolatban. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról a '96. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése határozza majd meg a természetes személyazonosító adatokat, amelyek közül kimarad a polgár neme, amely jelenleg e körbe sorolt adat. A javaslat szerint a polgár az ügyféli terhek csökkentése érdekében csak egy azonosító mód alkalmazására kötelezhető. Ennek igazolási módját saját maga választhatja meg. Ilyenkor eszébe jut az embernek a régi szakállas vicc: két kismama tolja a babakocsit, találkoznak egymással; kérdezi az egyik a másiktól, hogy kisfiúe vagy kislány, mire a válasz: majd ha felnő, eldönti. Hát, körülbelül ez a véleményem a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló módosításról. A javaslat szövegében ugyan nincs benne, de az indoklásban szerepel, hogy a polgár szabadsága arra is kiterjed, hogy az azonosítás során akár természetes személyazonosító adatait, akár törvény alapján képzett azonosító kódját bármely hitelt érdemlő módon bizonyíthatja, például személyi igazolvány helyett más közo kirattal vagy akár teljes bizonyító erejű magánokirattal. Ez a 392. oldalon található. (13.00) A személyazonosságnak a teljes bizonyító erejű magánokirattal való igazolási módja nem szerencsés, mivel az adatok pontossága kétséges lehet, és adott esetben - láttunk már példát erre is - visszaélésre is okot adhat. Ugyanez a probléma felmerülhet közokirat esetében is. Korábban a kézzel kitöltött okmányok, a régi személyi igazolványok esetében is több tévedés történt, mint a jelenlegi rendszernél. Az önkormányza tok ezeket a személyi adatokat 2000 óta folyamatosan az okmányirodákban a születési, házassági bejegyzéssel való egyezés érdekében javítani kénytelenek. A javaslat módosítja a 289. oldalon a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt. Eszerint főszabá lyként a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó szándékát a kereskedelmi hatóságnak jelenti be a kereskedő, ugyanakkor törvény előírhatja, hogy meghatározott termékek forgalmazása kizárólag engedéllyel történhet. Utalt erre Balogh képviselőtársunk is, hogy e z fontos a gyorsítás érdekében. Azonban, ha a tevékenység formáját a kereskedő szabadon maga választja meg - például üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, mozgóbolt, piaci árus , ez esetben is elrendelheti a jogszabály, hogy bizonyos tevékenység k izárólag hatósági engedéllyel folytatható. A javaslat meghatározza a különböző kereskedelmi formákat, kiemelve egyes tevékenységet, például: lovas szolgáltató tevékenység. Nem tudom, hogy ezt miért kell kiemelni. Ez ennyire fontos? Lovas nemzet vagyunk, ál lamtitkár úr, lehet, hogy ezért került ez kiemelésre. Ugyanakkor nem tér ki a szélesebb körben folytatott tevékenységre. Probléma, hogy a mozgóboltok elszaporodása esetleg a lakók nyugalmának megzavarásával járhat. Pontosítani kellene az így végezhető tevé kenységek körét véleményünk szerint. A csupán bejelentésköteles tevékenység esetében megnehezül az ellenőrzési tevékenység, hiszen a hatóság
