Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
2069 meghagyásos e ljárások ezután már az üdítő kivételek közé fognak tartozni, és ezért mindenképpen tudjuk ezeket támogatni. Több mindenki beszélt arról, főleg az ellenző kollégák köréből, hogy jelentős bevételtől esnek majd el a bíróságok ennek az eljárásnak a bevezetése révén. A legjobb tudomásom szerint ez nincs így, mert a bevétel mellett a kiadási oldalon ma a bíróságok oldalán több pénzbe kerül a fizetési meghagyásos eljárás működtetése, mint amilyen előnyt a bevételoldalon jelent. Másrészt Rubovszky György kollégám f elhozta azt, hogy a cégeljárás is jól működik, és lámlám, ugyanúgy meg lehetne tartani, vagy az informatikai oldalát be lehetne vezetni a bíróságok oldalán. Egyrészt arra szeretném az ön figyelmét ebben a tekintetben felhívni, hogy nem feltétlenül jó az ö sszehasonlítás. Egyrészt véleményem szerint egy teljesen elkülönült rendszerben működik a cégbírósági rendszer, teljesen önállóan, teljesen önálló informatikai, infrastrukturális és intézményi alapon is. Éveken keresztül tartó, igen nehéz munka volt elérni azt, hogy a mára valóban jól működő és valóban egykét óra alatt érdemi ügyintézést végrehajtani képes cégbírósági informatikai rendszer úgy működjön, ahogyan az most ma már látszik. És egy másik nagyon nagy különbség: a cégeljárás során, a cégbírósági el ektronikai ügyintézés során a cégbíróság, elsősorban maga a cégbíró, érdemben dönt az ügyekben, azaz érdemi bírói tevékenységet végez. A fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban mondjuk mi - talán többen is vannak a kollégák között ilyenek , akik foga lmazóként kezdtük a pályánkat, és mondjuk, a panasznapon gyártottuk a fizetési meghagyásokat, ha szabad mondani, kilószámra: semmilyen érdemi tevékenységet nem végeztünk, ez egy adminisztratív dolog volt. Fontos volt, hogy a bíróságon keresztül történjen e nnek az eljárásnak a bonyolítása, mert ez garanciális szempontból egyértelművé tette azt, hogy megfelelő módon történik a fizetési meghagyás kibocsátása. De azon túl, hogy ezt az eljárási rendet be kellett tartani, érdemi, a jogvitát érintő döntést semmiké ppen nem hozott a bíró sem, aki egyébként végül aláírta a fizetési meghagyást, azaz amennyiben jogvitára kerül sor, akkor az a garanciális elem, hogy arról bíróság döntsön, természetesen megmarad, és a bíróság előtt fog az ügy érdemben eldőlni. Én ezért ne m tartom helyes összevetésnek a két rendszert ebből a szempontból. Mindezek alapján mi egy szükséges, jó, a korszerűsítést nagymértékben szolgáló lépésnek tartjuk e törvényjavaslat bevezetését, hatályba léptetését, és a magunk részéről a liberális frakció támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A vezérszónoki felszólalások végére értünk, de van egy kétperces jelentkezőnk, Frankné Kovács Szilvia, nyilván személyes érintettség kapc sán kíván szólni. Öné a szó. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Három kérdésre hadd reagáljak, ha megengedik képviselőtársaim. Az első: Rubovszky képviselőtársam azt mondta, hogy az állam hihetetlen bevételtől esik el. Itt már ha llottuk a számokat, 1,6 milliárd forint bevételt számolt a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium. Azt a számot is hallottuk, hogy 3 milliárd forintba kerül az államnak ennek a rendszernek a mai működtetése. Akkor én azt tudom mondani Rubovszky képviselőtársamnak, hogy hihetetlen bevételtől esik el az állam, de hihetetlen veszteségtől mentesül ennek az eljárásnak a megváltoztatása eredményeként. A másik kérdés az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Szeretném képviselőtársaimat pontosítani a te kintetben, hogy nem többen szavazták meg az OITtagok a tiltakozást és az egyet nem értést a törvényjavaslattal szemben, ugyanis a szavazati arány a következő volt: hatan igennel szavaztak, öten nemmel szavaztak, és három személy nem tudta eldönteni, hogy támogassae vagy sem, ezért tartózkodott a szavazástól. Én azért ezt nem tekintem olyan értelmű szavazásnak, hogy az OIT egyáltalán nem támogatja, hiszen ott is nagyon sokan megszívlelendőnek és elfogadhatónak tartják ennek a törvényjavaslatnak az irányát és a módszerét.