Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2061 meghagyásos eljárási formát, hanem az Európai Unió tagállamai közötti, határon átnyúló ügyekben is. A törvényjavaslat így lényegében egyszerre teljesíti azt a követelményt, hogy megújítsa a fizetési meghagyásos eljárás hazai szabályozását, amely természetesen alkalmazható határon túl az európai fizetési meghagyások intézésére. A bizottság támogatta azt a törekvést, hogy nemcsak az eljárás újul meg, hanem az ehhez kapcsolódó i nfrastruktúra is, hiszen kérelmeket, beadványokat lehet majd elektronikusan is előterjeszteni. Ugyancsak az eljárás hatékonyságát növelheti a bizottság véleménye szerint az, hogy a kérelmekkel kapcsolatos intézkedések, határozatok meghozatala is informatik ai alkalmazás útján történhet. Mindez jelentősen csökkentheti az ügyintézéssel kapcsolatos késedelmek számát. A bizottság többsége kedvezőnek találta, hogy a rendszer létrehozása nem költségvetési pénzből történik, valamint a rendszer működtetésének a közj egyzői hatáskörbe utalásával csökkenhet a bíróságok leterheltsége. A bizottság különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy az előterjesztő tervei szerint már két év múlva, azaz 2011től az elektronikus kézbesítés válik főszabállyá a gazdálkodó szervezet ek esetében. A bizottság ugyancsak fontosnak tartotta, hogy a szabályozás hozzájárul ahhoz is, hogy Magyarország csatlakozni tudjon az Európai Unió által a fizetési meghagyások benyújtására létrehozott portálhoz. Ez ugyanis valamennyi jogosult számára lehe tővé tudja tenni a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban a teljes körű elektronikus ügyintézést. Mindez a magyar vállalkozások versenyképessége és az esetleges körbetartozások kezelése szempontjából semmiképpen sem elhanyagolható tényező. A törvényj avaslattal kapcsolatban a bizottsági ülésen egyebekben nem hangzott el ellenvélemény vagy más vélemény. Mindezek alapján az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag az Országgyű lés plenáris ülésén történő megvitatásra ajánlja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, az ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Elsőké nt megadom a szót Frankné Kovács Szilvia képviselő asszonynak, az MSZP vezérszónokának. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A fizetési meghagyás os eljárás jelenleg a bíróságok által a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján lefolytatott nem peres eljárás, amellyel számtalan esetben találkozunk a hétköznapjaink során, a parkolásidíjhátraléktól kezdve a közmű- vagy társasházi közösköltségta rtozástól az egyéb szerződéseken alapuló követelésekig, a körbetartozásokig. Nemcsak az igazságügyi statisztikából, hanem már a közbeszédből is tudjuk, hogy egyes bíróságok működése szinte megbénul az e téren rájuk háruló fizetési meghagyásos eljárások töm ege alatt. A meghagyások kibocsátása, jogerősítése, az egész eljárási procedúra sokszor hosszú hónapokig tart. Ezért is üdvözöljük a fizetési meghagyási eljárás modernizációját, a törvényjavaslat ilyetén történő benyújtását és napirendre vételét. Úgy véljü k, hogy a jogalkotó Országgyűlés felelős azért, hogy a hatalmi ágak jogszabályi működési feltételeit biztosítsa, az igazságszolgáltatás területén megteremtse az ítélkezési tevékenység ideális feltételeit annak érdekében, hogy a bíróságok valóban a szoros é rtelemben feladatkörükbe tartozó ügyekben, szakmai ítélkezést igénylő ügyekben minél hatékonyabban járjanak el. Ennek megfelelően egy bizonyos fajta profiltisztítást kellett elvégezni, amelynek része a fizetési eljárásra vonatkozó eljárás megújítása, megúj ulása. 2008ban a bíróságok több mint 500 ezer fizetési meghagyásos ügyet intéztek. Ennek majd egynegyede a közüzemi szolgáltatók, közlekedési társaságok, parkolási társaságok által előterjesztett, jellemzően néhány tízezer forintos követelésre
