Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2062 irányuló, m agánszemély kötelezettek ellen benyújtott fizetési meghagyási kérelem, amelynek a zöme a fővárosra koncentrálódik. A fizetési meghagyásos eljárás megújításának alapgondolata az, hogy az előreláthatólag nem vitatott igények peren kívül nyerjenek gyors elint ézést, ami nemcsak a bíróságokat tehermentesíti, de a felek számára is kedvezőbb mind az eljárás időtartama, mind pedig a költségvonzata alapján. Ezért a törvényjavaslat célul tűzi ki az eljárás közjegyzői hatáskörbe utalásával és az eddiginél részletesebb szabályozásával a fizetési meghagyásos eljárás határidejének csökkentését, az elektronikus ügyintézés, valamint az eljárás automatizálása feltételeinek megteremtését. Ezek során intelligens nyomtatványok felhasználásával, akár informatikai alkalmazás közb eiktatásával garantálható a jelenleginél hatékonyabb működés. A közjegyzői kar az igazságszolgáltatás területén jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez, a polgári nem peres eljárások területén pedig nagy tapasztalattal rendelkezik. Ezért az előbb említ ett bírósági profiltisztítás okán is, összefüggésben a bírósági feladatok változásával feladatköre ugyancsak változik. Gondoljunk a múlt évben elfogadott, az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról alkotott törvényre, amely az előzetes bizonyítás, az igazs ágügyi szakértő kirendelése, az okirat, értékpapír semmissé nyilvánítása terén alkotott új szabályokat. Álláspontunk szerint a közjegyzőség mind jogállását, mind szervezetét, infrastruktúráját tekintve képes lesz a törvény elfogadását követően a fizetési m eghagyásos eljárások lefolytatására. A közjegyző tevékenységéhez közhitelesség, a személyéhez pedig közbizalom fűződik. Mindenekelőtt felhívnám arra a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara költségvetési forrás felhas ználása nélkül, saját anyagi források igénybevételével építi ki azt az információs rendszert, amelynek használatával történik majd a meghagyásos eljárás elektronikus, jelentős részben automatizált alkalmazása. A közjegyzői kamara hosszú távra tervez, kiadá sai az illeték helyett bevezetendő díjakból fognak megtérülni. Ezzel már el is mondtam, hogy az illetékfizetési kötelezettséget díjfizetés váltja fel. Ezzel azonban a 3 százalékos átlagos költségszint nem növekedne, a díjszámítási skála degresszívebb lenne , jobban igazodna az eljárás költségeihez, így a jelenlegi maximum 450 ezer forint helyett 300 ezer forint lenne a maximálisan fizetendő díj, míg a minimális 3 ezer forint helyett 5 ezer forint az alsó határ. Vegyük azonban figyelembe azt, hogy az illetékt örvény most módosuló szakasza 2003 óta van hatályban, tehát az összeg karbantartása önmagában is indokolt, másfelől könnyen belátható, hogy a jelenlegi minimum az esetek döntő többségében nem képes fedezni az eljárás lefolytatásakor az eljáró szervezet adm inisztrációs kiadásait sem. (10.10) Kiemelendőnek, méltányosnak és igazságosnak tartjuk, hogy a díjfizetésre kötelezettek köre bővül, mivel jelenleg évente 220 ezer ügyben merül fel illetékfizetési kötelezettség az említett, több mint 400 ezer ügyből. Így például említhetném, hogy a díjfizetési kötelezettség alól a jelenlegi szabályok szerint a parkolási társaságok mentesülnek. A jogszabály megalkotása után például a parkolási társaságok nem mentesülnek a díjfizetési kötelezettség alól. A vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján arra rászorulók továbbra is élhetnének a költségkedvezmény lehetőségével. Az új díjfizetési szabályok kedveznek az ügyfeleknek abban is, hogy eltérően a jelenleg hatályos illetéktörvénytől a fizetési meghagyásos eljárásban, a jövőben min dig a ténylegesen követett összeget figyelembe vevő számítási mód alapján kellene a díjat számítani, ami jóval előnyösebb a feleknek. Természetesen a költségviselésre vonatkozó szabályok nem változnak, “a vesztes fizet” elve továbbra is érvényesül, akár a fizetési meghagyásos eljárásról van szó, akár a perré alakult eljárásról. A perré alakult eljárásról, illetve a módosuló végrehajtási eljárásról hosszan nem kívánok beszélni, csak azt szeretném kiemelni, hogy az eljárási határidők, valamint az akták, ügyir atok elektronikus közlekedtetésének feltétele remélhetőleg az eljárások ezen fázisában is képes lesz biztosítani azt, hogy az eljárás olcsóbb és gyorsabb legyen. Sajnos, most még csak lehetőségként
