Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁRFAI PÉTER, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
2060 Kös zönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, azon túlmenően, hogy tegnap volt az alkotmányügyi bizottság ülése, és tegnap tárgyalta a fizetési meghagyásos eljárást, ezen túlmenően nincs egyetértés az ellenzék és a kormánypárt között. Ebben az egy kérd ésben megegyezünk, hogy tegnap tartotta az alkotmányügyi bizottság ebben a kérdésben az ülését. Mi úgy gondoljuk, hogy szükségtelen a fizetési meghagyásos eljárás külön törvényben való szabályozása. Annál is inkább, hiszen most folyik a polgári törvényköny v általános és részletes vitája, és annak kapcsán is felmerült azon igény, hogy egy jogterülethez tartozó életviszonyokat egy jogszabályban rögzítsük. Éppen ezért a fizetési meghagyásos eljárás kivétele a polgári perrendtartásból ezzel ellentétes tendenciá t mutat. Annál is inkább kifogásoljuk ezt, mivel 2008ban fogadtuk el a polgári perrendtartás módosítását, ami a fizetési meghagyásos eljárást szabályozta, és a még hatályba nem lépett jogszabályból már ezt a rendelkezést ki is veszik. Valóban, az alkotmán yügyi bizottság ülésén alkotmányos aggályok is felmerültek a kiszervezéssel kapcsolatban, hiszen az egyik hatalmi ág, a bíróság tevékenységéhez nyúltak hozzá, ami véleményem szerint is alkotmányos aggályokat vet fel. Emellett nem elhanyagolható, hogy olyan törvényt nyújtottak be, nyújtott be a kormány, amellyel az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem értett egyet. Az, hogy jelentős illetékbevételkiesés következik be azáltal, hogy átkerül a közjegyzőkhöz a fizetési meghagyásos ügyek intézése, vitathatat lan, itt csak abban vitatkoznék az előttem felszólaló Szép Béla képviselőtársammal, hogy ő 1,6 milliárd forintban jelölte meg a kieső bevételt. Ha elfogadjuk a kormány által előterjesztett számadatokat - fenntartással fogadjuk, mert volt már rá példa, hogy nem megfelelő volt a számadat , akkor, ha 500 ezer üggyel számolunk, és minimum 5 ezer forint illetéklerovással, ez 2,5 milliárd forint. Ha ebből kiveszem, mondjuk, az illetékkedvezményben részesülőket, akkor is véleményem szerint több mint 2 milliárd fo rint bevételkiesés jelentkezik az államnál. Ugyanakkor azt elfelejtette képviselőtársam elmondani, hogy ezen túlmenően viszont jelentős illetékemelkedésről van szó, hiszen az előbb említett 3 ezer forintos minimum eljárási díj akár a fizetési meghagyásos e ljárásban, akár az ennek folytán bekövetkező végrehajtási eljárásban 3 ezerről 5 ezer forintra emelkedik. Egyébként a kormánypárti oldalról is merültek fel aggályok a fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában, pontosan a költségvetést érintő adó, illető leg illetékbevétel elmaradása miatt. (10.00) Valóban, a tegnapi vitát követően 15:14 arányban találta a bizottság általános vitára alkalmasnak a nem is tudom, minek nevezzem, hol ellenzéki, hol kormánypárti SZDSZ igenlő szavazatával. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a gazdasági bizottság előadója, Márfai Péter képviselő úr következik. MÁRFAI PÉTER , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A gazda sági és informatikai bizottság az április 29ei ülésén tárgyalta a fizetési meghagyásos eljárásról szóló T/9400. számú törvényjavaslatot, és azt a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. A bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője s zóbeli kiegészítésében ismertette a fizetési meghagyásos eljárásoknak a polgári jogi igények érvényesítésében fennálló jelentőségét. Ennek keretében az előterjesztő képviselője kiemelte, hogy a fizetési meghagyásos eljárások a polgári pernél jóval rugalmas abbak, gyorsabbak, és költségkímélőbb igényérvényesítő eszközként működnek. Ezen eljárási forma igénybevétele az elmúlt években emelkedő tendenciát mutatott. A bizottság üdvözölte a törvényjavaslatban meghatározott szabályozást, mivel ez alapján nemcsak be lföldi viszonylatban lehet igénybe venni a követelések érvényesítéséhez a fizetési
