Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési vagy más néven “árnyék-titkosszolgálati” botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság ... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
2031 szeptember 10én tett feljelentést a rendőrségen, számítástechnikai rendsze r és adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt. Nos, azt követően számtalan információ került nyilvánosságra - ellenőrzött és kevésbé ellenőrzött információ , és ha visszaemlékszünk, abban az időben sokan a Wat ergatebotrányhoz hasonlították ennek az ügynek a súlyát, volt, aki magyar Watergatebotrányként is aposztrofálta ezt az esetet. Mondhatnánk pár hónap elteltével, hogy csend van az ügy körül, ami szerintem önmagában nem probléma, hiszen ha zajlik egy bünte tőeljárás, nagyon helyes, hogy a büntetőeljárás részletei nem köröznek a nyilvánosságban, és nem tudunk meg addig, amíg a nyomozás el nem jut egy megfelelő szakaszba, újabb és újabb információkat. Viszont a vizsgálóbizottság felállításának szükségességét n em is az indokolta, hogy büntetőeljárást folytasson le az Országgyűlés - amely nem is hivatott erre - a megfelelő szervek helyett, sokkal inkább arra, hogy az általános tanulságokat egy ilyen ügy kapcsán vonjuk le itt a parlamentben, hiszen valóban egy pél dátlanul súlyos esetről volt, van szó, amivel foglalkozni kell. Másrészt az ügy anomáliái, tisztázatlanságai okán indokolt föltenni a kérdést, hogy hogyan fordulhatnak elő ilyen esetek: egy árnyékszolgálat működése, működtetése milyen politikai, milyen tár sadalmi környezetben valósul meg a Magyar Köztársaság területén, hogyan teszik ezt lehetővé a jogszabályok, vagy milyen módon lehet a jogszabályok szigorításával, felülvizsgálatával védekeznünk az ilyen jelenségekkel szemben? Tulajdonképpen ez volt a motiv ációja a vizsgálóbizottság felállításának. Ennek alátámasztására szeretnék néhány kérdést idézni is, ami általános érvényű az üggyel kapcsolatosan. Ahogy utaltam rá, nem a büntetőeljárás vagy nem a nyomozó hatóságok helyetti munkáról lett volna, van szó a vizsgálóbizottság esetében. Olyan általános kérdéseket is föl kívántunk vetni az SZDSZ képviseletében ennek az ügynek a kapcsán, amelyek szerintem, szerintünk megválaszolásra érdemesek, és most mondok néhány ilyen példát. (20.00) Az UD Zrt.ügy kapcsán nyi lvánvaló, hogy olyan személyek működtetik, működtették ezt a céget, akik egykor az NBH állományába tartoztak. De visszautalhatnék más, korábbi ügyekre, botrányos esetekre, amikor szintén olyan szereplőkkel találkoztunk, akik valaha vagy az állambiztonsági szolgálatoknál, vagy az NBHnál töltöttek be magas tisztségben különböző funkciókat. Éppen ezért indokolt szerintem egy ilyen vizsgálat esetében felvetni azt a kérdést, hogy kötike megfelelő szabályok a leszerelt, nyugdíjba vonult egykori munkatársakat. A mennyiben léteznek ilyen írott vagy íratlan normák, ellenőrzike betartásukat megfelelő hatékonysággal, ha rendre előfordul, hogy az NBH egykori tisztjei és vezető munkatársai különböző bűncselekmények gyanújába keverednek? Vagy például egy olyan kérdésnek a tisztázása, ami nem először került reflektorfénybe a rendszerváltás után, hogy mi van akkor, ha telefonlehallgatások érintettjévé, szereplőjévé válik egy képviselő. Feltettem azt a kérdést is, hogy országgyűlési képviselő, vagy konkrétabban az Országgyű lés nemzetbiztonsági bizottságának tagja esetében, ha telefonlehallgatás érintettjévé válik, akkor milyen eljárást követnek az illetékesek. Kiknek tartoznak ilyenkor jelentési kötelezettséggel a műveletben részt vevő közszolgák? Mi a teendő akkor, ha megál lapítható, hogy az érintett képviselő nem részese semmilyen bűncselekménynek? És mi a teendő akkor, amikor ennek megítélése nem egyértelmű, vagy még inkább, felmerül a gyanú, hogy a képviselő jogsértő magatartást követ? Kötelese figyelmeztetni az országgy űlési képviselőt vagy az illetékes bizottságot az NBH vezetése? És így tovább. Felmerülhet más általános érvényű kérdés is ennek az ügynek a kapcsán. Amikor adatok keletkeznek, információk keletkeznek, akkor a megfelelő szervek, ebben az esetben az NBH vag y a büntetőeljárásban részt vevő más nyomozó szervek hogyan kezelik a különböző adatokat? Hogyan kezelik a bizonyítékokat? Ebben az esetben számomra még kérdés volt az, hogy betartottáke a vonatkozó büntetőeljárási és adatkezelési szabályokat az érintett, illetve felsorolt szervek. Tehát azt
