Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - Fülöp István (Fidesz) - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez - “Mit tesz a minisztérium a határ menti vasútfejlesztésért?” címmel - FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár:
1988 Fülöp István, a F idesz képviselője, kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek: “Mit tesz a minisztérium a határ menti vasútfejlesztésért?” címmel. Képviselő urat illeti a szó. FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! SzabolcsSzatmárBereg megye vasúti hálózatfejlesztésével, azon belül is a MátészalkaCsengerSzatmárnémeti közötti vasúti hálózat helyzetével kapcsolatban teszek fel kérdést önnek. A vasút az egyik legfontosa bb eszköz az ország vérkeringésébe való bekapcsolódáshoz, hatással van a szűkebb és tágabb környezetünkre, befolyásolja ingatlanjaink értékét, munkahelyteremtő és megtartó tényező. Az európai területi együttműködési operatív program közös, határon átnyúló fejlesztési stratégiát és programcélokat fogalmazott meg. Az Európai Unióban a vasút a reneszánszát éli, ezzel szemben Magyarországon folyamatosan vonalakat szüntetnek meg, szó szerint a vasúthálózat aláaknázása folyik. Kétes felmérésekre, statisztikai ad atokra hivatkozva könnyen jön a válasz: nincs megfelelően kihasználva, kevés az utas, nincs rá igény. Azt kérdezem öntől: nemzetpolitikai szempontból ez a keleti megye, amely három határszakasszal rendelkezik, nem fontos Magyarországnak vagy a magyar kormá nynak? Ha figyelmesen megnézzük az etnikai térképet, láthatjuk, hogy Magyarország keleti határai mentén 30 kilométeres körzetben közel 1 millió magyar lakos él, ebből mintegy 300 ezer ember a román szakaszon. Az érintett vasútvonal mielőbbi kiépítését az i s indokolja, hogy jelentős intézményi és gazdasági kapcsolatok kialakulása van folyamatban a határon átnyúló szatmári térségben. Kérem, ne ítéljék halálra ezt a vonalszakaszt is, ne akarják, hogy Magyarország jelképévé váljon, és külföldön hungarikumként m utogassák a határszakaszon fűvel benőtt, nem használt, szétszabdalt sínpárokat. Tisztelt Miniszter Úr! A fentiek alapján kérdezem önt, láte esélyt a MátészalkaCsengerSzatmárnémeti közötti vasútvonal újjáépítésére. Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Fi desz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Oláh Lajos államtitkár úrnak. DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is szere tném leszögezni, hogy SzabolcsSzatmárBereg megye és a határ menti közlekedési kapcsolatok fejlesztése fontos a magyar kormány számára. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezen a téren évtizedek óta elhanyagolt infrastruktúrákat kell helyreállít ani, és a megvalósítás nem csak a magyar fél kezdeményezéseitől függ. A képviselő úr által említett két határ menti település, Csenger és Szatmárnémeti között egész nap nyitva tartó, a nemzetközi személy- és áruforgalomra megnyitott közúti határátkelőhely üzemel. Kétségtelen, hogy ezen a helyzeten még tovább javítana a MátészalkaCsengerSzatmárnémeti közötti vasútvonal helyreállítása. Ennek a vasútvonalnak a magyar oldali szakasza csaknem az országhatárig rendelkezésre áll, felújítása azonban nagy költsége ket igényelne, amihez a pénzügyi forrás jelenleg nem biztosított. Emellett a román oldalon 18, azaz tizennyolc kilométer hosszúságú vasúti vágányt is ki kellene építeni. A magyar fejlesztés megvalósítására legkorábban 2013 után látunk lehetőséget. Sajnos a román kormány álláspontja az, hogy a magyarromán határon üzemelő öt vasúti határátkelőhely kapacitása hosszú távon is elegendő. A múlt év októberében Szegeden megtartott közös kormányülésen sem fogalmazódott meg egy új vasúti határátkelőhely létesítésére irányuló kormányzati szándék. Jelenleg mindkét fél uniós támogatással a BudapestLőkösházaBukarest
