Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - Dr. Rétvári Bence (KDNP) - az önkormányzati miniszterhez - “Mikor sportolhatnak a fiatalok az újbudai Tüskecsarnokban?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAUERNIK ISTVÁN önkormányzati minisztériumi államtitkár:
1973 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Rétvári Be ncze, a KDNP képviselője, kérdést kíván feltenni az önkormányzati miniszternek: “Mikor sportolhatnak a fiatalok az újbudai Tüskecsarnokban?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Jauernik István államtitkár urat jel ölte ki. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkár úr személyét válaszadóként. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. A képviselő urat illeti a szó. (15.50) DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Újbudán immár töb b mint tíz éve áll egy torzó, egy félkész sportcsarnok, az úgynevezett Tüskecsarnok. Azon az Újbudán, ahol a rendszerváltás óta másfél tucatnyi sportpálya szűnt meg. Nagy reménye volt az ottani fiataloknak és mindenki másnak is, aki Újbuda vonzáskörzetében él, hogy esetleg egy új lehetőség nyílik a tömegsportra és a versenysportra egyaránt. Ez a remény 1996tól egészen a 20042008 közötti időkig élt, amikor 2007. április 25én a kormány úgy döntött, hogy mégsem egy sportcsarnokot kíván ott létrehozni, hanem PPPkonstrukcióban egy 4 ezer fős kongresszusi központot. 2008ban ki is írták a pályázatot, amelyre két cég vette meg a benyújtandó anyagokat, de csak az egyik nyújtotta be az ajánlatát, ám végül őt sem sikerült nyertesként kihirdetni, hiszen az egyeteme kkel folyó egyeztetések során kiderült, hogy az egyetemek számára megváltandó egyetemi sportolási részt a beruházó nem tudja biztosítani, illetőleg a válság okozta finanszírozási nehézségekre hivatkozott. A minisztérium és sokak mások álláspontja szerint i s meghaladta az idő azt, hogy egy sportcsarnokot hozzunk létre Újbudán ott, ahova közben két egyetem is terjeszkedett és épületeivel körbevette a félkész sportcsarnokot. Mi az, ami 1996, a beruházás kezdete óta annyira kielégíti a fiatalok sportolási igény eit, illetőleg a versenysportot, hogy már nincs igény erre, hanem egy kongresszusi központra van igény? Úgy gondolom, nem lehet kizárólagos szempont egy ilyen nagy beruházásnál, amely a városképet és az ott lakók életét is meghatározza, hogy mire van befek tetői igény. Akkor nem építenénk gyönyörű épületet az Országháznak, nem építenénk Zeneakadémiát, csupán PPPkonstrukcióban valamiféle bevásárlóközpontokat vagy ilyesfajta kongresszusi központokat. Legalább részben lehetővé kellene tenni, hogy a tömegsport és a versenysport igénybe vegye ezt a félig már készen lévő Tüskecsarnokot. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Jauernik István államtitkár úrnak. JAUERNIK ISTVÁN önkormányzati minisztériumi álla mtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A történelmet - amely már igen hosszú - képviselő úr nagyon pontosan ismertette. 1996ban indult ez a beruházás, de tizenkét éve mintegy 50 százalékos készültségi foknál félbeszakadt. Az eredeti elképzelés valóban az volt, hogy sportcélú utóhasznosítása lesz a létesítménynek. A kormány 2007ben pályázatot írt ki egy 4 ezer fő befogadására alkalmas kongresszusi központ megvalósítására. Ahogy képviselő úr is mondta, egyértelmű pénzügyi o kai voltak annak, hogy a sportcélú hasznosítástól eltérve bővebb hasznosítású célt fogalmazott meg a pályázati kiírás. Igen, jött a pénzügyi és gazdasági válság. Azt gondolom, inkább ez volt a döntő oka annak, hogy az érdeklődő, a beruházó visszalépett. Ne m vitatom - lehet, hogy képviselő úrnak több információja van , az egyetemi sportolási célok és igények is befolyásolhatták a befektetőt, hogy visszalépjen. Ma pénzhiány van, válság van, s azt gondolom, hogy ebben a helyzetben közösen kell megkeresni azt a lehetőséget, melynek keretében ez a félig kész létesítmény a továbbiakban befejezésre kerül, s döntően annak kell meghatároznia a célt, aki ebbe pénzzel be tud szállni. Éppen ezért a kormány azt tervezi - s itt a kormány nevében a Magyar Nemzeti Vagyonke zelő Zrt., amely az állami vagyon fölött rendelkezik , hogy olyan pályázatot kell kiírni, amire reményeink szerint
