Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter:
1921 jogszabálysértések esetén azért differenciáltan - és ezt javasoltuk, hogy differenciáltan - kezelje ez a törvénymódosítás, mint az egyéb bírságokat, mert azért a munkavédelem mindenképpen a munkaerő megőrzését és a munkavégzés feltételeinek biztosítását szolgálja. Köszönöm szé pen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Úgy látom, ehhez a vitaszakaszhoz nincs több felszólaló, így a részletes vitának e szakaszát, és ezzel a vita egészét most le is zárom. Egyúttal megadom a szót Herczog László szociális és munkaügyi miniszter úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. Parancsoljon! DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak! Kétszer ad, aki időben ad - mondja az ismert mondás. Úgy gondolom, mindenképpen igaz ez e törvényjavaslat esetében is, hiszen a megváltozott gazdasági helyzetben nem mindegy a vállalkozások, munkáltatók számára, hogy hozzájuthatnake egy, a foglalkoztatást, a munkahelyek megőrzését elősegítő állami pénzforráshoz, indulhatnake közbeszerzési eljárásban, vagy szembe kell nézniük azzal a szomorú valósággal, hogy állami segítség hiányában maga a vállalkozás és vele együtt számtalan munkahely, és nem utolsósorban a munkavállalók családjainak a megé lhetése is veszélybe kerül. E törvényjavaslat előkészítésének folyamata - amelynek előkészítésében volt szerencsém személyesen is közreműködni - megpróbált minden olyan lényeges kérdésre és területre koncentrálni, amely alapvetően garantálhatja egy jogszab ály hatékony, gyakorlati oldalról is sikeres működését. Szakmai oldalról meg kívánja tartani azokat a lényeges követelményeket, illetve kizáró okokat, amelyek a munkáltatókat továbbra is a munkaügyi jogszabályok betartására ösztönzik. E körben mindenképp f ontosnak tartom kiemelni, hogy állami oldalról továbbra sem lehetünk elnézők azokkal a munkáltatókkal szemben, akik a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetével visszaélve, a szociális biztonságot veszélyeztetve bejelentés nélkül foglalkoztatnak, vagy akik például a munkavállalók szervezkedési szabadságának alkotmányos jogát semmibe véve, vagy a szakszervezeti tisztségviselőnek a többi munkavállaló érdekeinek védelmét szolgálni hivatott jogait megsértve követnek el jogsértéseket. Másodszor: csak azokat a mun káltatókat zárja ki automatikusan az állami támogatásokból és a közbeszerzésekből, amelyek valóban súlyos, mind az állam, mind az egész társadalom részéről elítélhető jogsértéseket követettek el. Emellett speciális preventív hatás kiváltására alkalmas azál tal, hogy erőteljesen ösztönöz arra, hogy az elkövetett, relatíve kisebb súlyú jogsértést a munkáltató utólagos önkéntes jogkövetéssel orvosolja, nem veszítve el ezáltal az állami támogatásra való jogosultságot. Azt hiszem, ez az első eset a magyar joggyak orlatban, ahol törvény mondja ki tételesen, hogy első a prevenció, és csak ezt követheti a büntetés. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Harmadszor: az állami támogatást nyújtó szervek számára egyszerűsíti és átláthatób bá teszi a munkaügyi jogsértések elkövetésével kapcsolatos kontrollt, miután a hatóságok honlapja a jövőben már csak az állami támogatásokból kizárt munkáltatókat fogja tartalmazni. Negyedszer: a társadalmi egyeztetéssel összefüggésben elmondhatom, hogy kö zmegegyezésre sikerült jutni egy olyan égető probléma megoldásában, amely mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára komoly jelentőséggel bír. Szeretnék konkrétan reagálni a képviselő urak megjegyzéseire is. Nagyon köszönöm Bernáth Ildikó és Ékes Józ sef képviselőknek a módosító indítványukat, ez a módosító indítvány finomítja a szabályozást. Ennek a lényege az, hogy az eredeti törvényjavaslat szerint a felügyelő mérlegelhetné azt az esetet, amikor az ellenőrzés pillanatában a jogsértés már megszünteté sre került,