Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter:
1922 tulajdonképpen már törvényesen jár el a munkáltató, de megállapította, hogy korábban ez nem volt így, nem jelentette be a munkavállalókat. A törvényjavaslat ebben az esetben a felügyelők mérlegelésére bízta volna, hogy élnek vagy nem élnek a ki zárás eszközével, de úgy gondolom, a módosító javaslat igazságos, mert azt mondja, hogy ha egyszer valaki önként, mielőtt még az ellenőrzés megjelent, a jogsértést orvosolta, akkor tényleg ne éljünk a kizárással, azaz ne mérlegeljen a felügyelő, hanem való ban ne kerülhessen sor ekkor a kizárásra. Ékes József képviselő úr másik kérdése a pályázatok sorsáról szólt, és itt tulajdonképpen tőlem kért személyes garanciát, ami igen megtisztelő, de én még ennél erősebb garanciával is tudok szolgálni, hogy mit tarta lmaz a törvényjavaslat, és itt egyben reagálnék Kiss Ferenc képviselő úr felszólalására is. Itt a határidőt kétféle tekintetben kell nézni: egyrészt mi történik a korábbi jogsértésekkel, másrészt pedig a törvény hatálybalépése után mi a helyzet. Ami a korá bbi jogsértéseket illeti, itt a törvényjavaslat egy megkülönböztetést tartalmaz, azaz két esetet különböztet meg. Az egyik: ha korábban olyan jogsértés történt, amit a most - reményeim szerint - elfogadott törvényjavaslat is kizárással büntet, ebben az ese tben a kizárás megmarad. Ez nyilván a feketefoglalkoztatás, szakszervezeti jogsértés eseteire vonatkozik. Abban az esetben viszont, ha olyan jogsértést követett el valaki - és úgy érzem, a képviselő úr kérdése erre vonatkozott , amelyet az új törvényjavas lat már nem büntetne kizárással, ebben az esetben visszamenőlegesen megszűnik a kizárás. Tehát az a lehetőség, amit a képviselő úr szorgalmaz - és akkor ebben egyetértünk, hiszen a törvényjavaslat is így fogalmaz , a büntetés tulajdonképpen eltörlésre ker ül, tehát részt vehet a törvény hatálybalépését követően azonnal már pályázatokban vagy éppen közbeszerzési eljárásban. (17.10) A törvényjavaslat második része a hatálybalépés, ami igazából a jövőbeli, tehát a törvényjavaslat hatálybalépése utáni jogsértés ekre vonatkozik. Eddig a hatálybalépés előtti jogsértésekről beszéltem, ott pedig két határidő van. Az egyik, hogy a törvényjavaslat a kihirdetését követő 5. napon hatályba lép, tehát gyakorlatilag egy azonnali hatálybalépés következik be, ami azt jelenti, hogy a törvényjavaslat valamennyi passzusát ugyan alkalmazni kell, de egy kivétel van, ez pedig a figyelmeztetés. Arra gondoltunk, hogy legyen egy felkészülési idő a munkáltatók számára. Azt lehet mondani, hogy pár hónapig, egészen pontosan november 1jéi g csak a kizáró feltételek - az a kettő - működik: a feketefoglalkoztatás és a szakszervezeti. A többinél, ha úgy tetszik, a figyelmeztetés figyelmeztetése történik meg, tehát ha az ellenőr ilyen jogszabálysértéssel találkozik, jelzi neki, hogy november 1je után az ilyenért majd súlyos figyelmeztetésben részesülnek, amelyet ha újra elkövetnek azonos telephelyen, kizárás lehet az eredménye. De valójában a rendszernek ez az egy eleme csak november 1jétől lép hatályba, tehát ez egy felkészülési idő miatt sze repel, így azt hiszem, a kormányzati, törvényalkotói szándék egyértelmű, és nagyon remélem, hogy ez a tisztelt Ház egyetértésével is találkozik ily módon. Befejezésül még arról szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni, hogy az érdekegyeztetés folyamata is r endhagyónak mondható, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanács külön munkacsoportot hozott létre azért, hogy közösen alakítsuk ki a törvényjavaslat koncepcióját. E párbeszéd eredménye volt ez a rendszer, hogy legyen megkülönböztetve az az eset, amikor azon nali kizárásra kerül sor és az az új szabályozás, hogy csak figyelmeztetésben részesül a munkáltató. Ezúton is csak köszönni tudom mindazoknak, akik ebben az érdekegyeztetési folyamatban részt vettek. Végül, de nem utolsósorban szeretnék köszönetet mondani a tisztelt Ház valamennyi képviselőjének, kormánypárti és ellenzéki képviselőknek azért, hogy a törvényjavaslatban fölismerték és támogatták azokat a lényegi elemeket, amelyek ráébreszthetik a munkáltatókat arra, hogy egy újraindított, a támogatásokról és az állami megrendelésekről csak a súlyos esetekben megfosztó rendszer szabályait mindenképpen érdemes betartani, mert ezáltal mind a munkáltatók, mind az általuk foglalkoztatott munkavállalók, mind pedig a játékteret biztosító állam ugyanannak a nyertes c sapatnak a tagjaivá válhatnak.
