Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1898 Kedves Képvi selőtársaim! Tisztelt Ház! A gyes- és a gyedrendszer átalakításával kapcsolatban felvetésre került annak a szükségessége, hogy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményhálózat, bölcsődék, óvodák, családi napközik megfelelő mértékben bővüljenek. A tárcánk, a minisztérium célja is a folyamatos férőhelybővítés. Magyarországon ma több mint 26 ezer bölcsődei férőhely van, ahol több mint 33 ezer gyereket látnak el mintegy 590 darab intézményben. Ebből látszik, hogy túlterheltek ezek az intézmények. Ezt a számot növelik a családi napközik, 264 ilyen intézmény van, és közel 1600 férőhelyet foglal magában, és az integrált óvodák férőhelyeinek száma pedig 119 intézmény. A körülbelül 300 ezer bölcsődéskorú - hat hónapostól 3,5 éves korig tekintjük bölcsődésk orúnak a gyermekeket - gyermekek több mint 10 százaléka részesül bölcsődei ellátásban. A bölcsődei férőhelyek iránt a 23 év közötti - ezeknek a 23 év közötti gyermekeknek a száma mintegy 54 százalék, illetve a 3 év fölötti gyermekek száma mintegy 34 száz alék - gyermek esetében a legnagyobb az igény. Azt hiszem, hogy ezzel sem árulok el titkot, hogy a 2. év után növekszik meg borzalmasan ez az igény, és teljesen elenyésző az 1 éven aluli korosztály esetében, nem éri el az 1 százalékot. A napközbeni gyermek ellátás fejlesztésére, férőhelybővítésre uniós forrás áll rendelkezésre a regionális operatív programok keretén belül. Jelenleg a pályázatok elbírálása folyik minden régióban. A tervek szerint mintegy 5000 millió forint felhasználásával várhatóan közel 170 0 új férőhely létesíthető, és ezen felül a felújításokra is szánunk nem kevés pénzt. Tehát a felújításokkal, az új férőhelyek létesítésével még további mintegy 3500 férőhely jöhet létre a közeljövőben. A vita során, a gyermekvédelmi törvény módosítása kapc sán a legtöbb felvetés a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működésének elősegítésével, a családi pótlék természetbeni formájának bevezetésével, a gyermekvédelmi igazgatási bírság új jogintézményével, valamint a meghatározott feltételek esetén a hely i önkormányzat két évig fennálló, az egyházi kiegészítő normatívát megtérítő kötelezettségével kapcsolatban merült föl. Mindenki említette ezeket a témákat, amelyeket most felsoroltam. A törvényjavaslat a közoktatási intézményeknél és a szociális intézmény eknél már bevált rendszert ülteti át azonos szabályokkal. Tehát nem új keletű ennek a jogintézménynek a bevezetése, hiszen a másik két intézményformánál már ezt alkalmazzuk a gyermekvédelem területére, megteremtve ezzel a három rendszer e szempontból törté nő egységes működését. Amikor arról rendelkezik többek között, hogy ha az önkormányzat jogutódlással egyházi fenntartásba ad át gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatót, illetve intézményt, a helyi önkormányzat két évig köteles az egyházi kiegészítő norm atívát a központi költségvetésnek megtéríteni. A rendelkezés az önkormányzatok ellátási kötelezettségét kívánja hangsúlyosabbá tenni. Ellenzéki képviselőtársaink is egyetértettek a családi pótlék természetbeni formájának esetleges biztosításával, hiszen cé l a gyermekek szociális biztonságának a garantálása akkor is, ha a gyermek elhanyagolt, és a szülők nem működnek együtt a gyermekjóléti alapellátás szakembereivel. Mindez azonban nem egy újabb szankció, hanem csak egy lehetőség az elhanyagoló szülőkkel sze mben annak érdekében, hogy a szülők megfelelő gondossággal lássák el a gyermekgondozási feladataikat. Ugyancsak támogatták azt is, hogy ha a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai nem teljesítik jelzési és együttműködési kötelezettségüket, akkor e z a mulasztás ne maradjon szankció nélkül. Fontos hangsúlyozni, hogy az ENSZ gyermekjogi egyezményt aláíró országokban - hasonlóan hazánkhoz - kiemelt figyelemmel vannak a jelzőrendszer kiépülésére, a szakemberek közötti együttműködésre annak érdekében, ho gy a gyermekek bántalmazását, elhanyagolását, veszélyeztetettségét megelőzzük, illetve minél hamarabb szüntessük meg. Lényeges az is, hogy a gyermekvédelmi törvény módosítása nem alakított ki újabb munkamegosztást az állam és az önkormányzatok között, vagy is nem ad több feladatot az önkormányzatok számára. A változások elsősorban a gyámügyi és gyermekvédelmi államigazgatási feladatokat érintik.
