Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája
1899 A gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése elősegíti a gyermeki jogok érvényesülését, a gyermekjóléti és gyerme kvédelmi szolgáltatások jogszerű működését, valamint eszközt ad az ellenőrző szervek számára a vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetésének kikényszerítésére. 2008. január 1jei hatállyal hasonló tartalommal került bevezetésre a szociális igazga tási bírság. A szociális igazgatási bírság bevezetésének pozitív tapasztalatai is alátámasztják a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetésének szükségességét. A bevezetésre kerülő gyermekvédelmi igazgatási bírságból évente befolyó összeg nagyságára nézve a szociális igazgatási bírság nyújthat támpontot: 2008ban 6,5 millió forint szociális igazgatási bírság folyt be. A törvényjavaslat vitája kapcsán említésre került a nevelőszülői hálózat helyzete is. Az elmúlt tíz év alatt növekedett a nevelőszülőkhöz el helyezett gyermekek száma, jelentősen emelkedett továbbá az egy nevelőszülőnél nevelkedett gyermekek száma is, ami bizonyos esetekben már akadályozza a gyermek megfelelő gondozását. Ezt korrigálva 2010. január 1jei hatállyal, a fokozatosság elvét követve a javaslat egyegy fővel csökkenti a nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek számát. A törvényjavaslat országgyűlési vitája során a családtámogatási rendszert érintő változások túlnyomó részével mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők többsége egy etértett. Ilyen volt a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj esetén a biztosítási elv erősítése, valamint új lehetőségként a védelembe vett gyermekek esetén a családi pótlék 50 százalékának természetben történő nyújtása. A legtöbb felveté s azzal kapcsolatban merült föl, hogy a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók esetén a jövőben 180 nap biztosítási idő szükséges a fenti ellátásokra való jogosultsághoz. Több képviselő szerint ez a tanulmányokat folytatók gyerm ekvállalása ellen hat, népesedéspolitikai szempontból kedvezőtlen. Így várhatóan a módosító javaslatok egy része e szabály eltörlésére fog irányulni. Úgy hallottam, hogy Csáky András képviselő úr már be is nyújtott egy ilyen módosító indítványt. Az eddigi szabályok szerint is a tanulmányokat folytatók akkor voltak jogosultak gyedre, ha a szüléskor biztosítottak voltak. Tehát nem egy új intézményről van szó. Emiatt jellemző volt az a megoldás, hogy néhány hónapra bejelentették magukat munkavállalónak, és ezz el kétévi ellátásra szereztek jogosultságot. A jelenlegi szabályozás e társadalmi csoportnál is erősíti a biztosítási elvet oly módon, hogy ez kedvezőbb feltételeket teremt, hiszen csak félévnyi jogviszonyt ír elő. A gyed összege kapcsán felmerült a felső korlát megszüntetése, ha a biztosítási elv érvényesül. Ezt az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hiszen lényegesen magasabb többletkiadást eredményezne. A vitában többen felvetették, hogy a törvényjavaslatot még a Gyurcsánykormány nyú jtotta be, de már közzé lettek téve az új kormány által tervezett intézkedések, amelyek érintik a családtámogatási rendszert is. Ilyen például a gyermekgondozási segély két évre csökkentése vagy a családi pótlék összegének befagyasztása. Az államháztartás egyensúlyát javító, valamint a női foglalkoztatás növelése érdekében tervezett intézkedésekre irányuló szabályozást is e törvényjavaslat keretei között kell majd megoldanunk. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, áll amtitkár úr. Az általános vitát ezennel lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és részletes vitára a következő ülésünkön kerül majd sor. A társadalombiztosítási nyugellát ásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája
