Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat általános vitája - PÜSKI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1894 ki kaphat adatot a kötvény, illetve kárnyilvántartásból. Definiálásra kerül az elmaradt díjak rendezésé nek pontos menete és mértéke. A díjfizetés ellenőrzésének szabályozása szigorodik azáltal, hogy a jegyző jogosult lesz fedezethiány esetén a gépjármű forgalomból való kivonására. A jogszabálytervezet miniszteriális rendeleti felhatalmazásokat ad bizonyos k ésőbbi eszközökre, díjtarifára, a bonusmalus rendszerre s a többi. A tervezetben szerepelnek továbbá jogharmonizációs célú hivatkozások is. A jogszabály előkészítő anyaga a következőket ígérte az általános indoklás szerint: korszerűség, ügyfélbarátság, ke vesebb adminisztrációs teher, könnyebb ellenőrizhetőség. Nézzük most ezeket! A korszerűség, a korszerűségre törekvés a következő helyeken érhető tetten: központi nyilvántartások létrehozása, de ezek kidolgozása nem elég pontos, talán szerencsés lett volna máshol jól bevált módszerek szerint ezeket esetleg állami többségű speciális részvénytársaságba kiszervezni, ahonnan a működési minták másolhatók és az elszámoltathatóság megteremthető. Nemzetközi károk rendezése. A nyilvántartó rendszerek intézményhiányáv al szemben itt intézménybőség figyelhető meg. Talán ez a törvénytervezet egyik legkidolgozottabb része. A flották kezelése. A törvény adta szabadságfok itt várhatóan jól működhet, mivel eddig is kompetitív részpiac volt, ahol a szerződéses szabadság magas foka továbbra is biztosított. Nézzük a következőt, az ügyfélbarátságot! Ez a törvényszövegben egy helyen szerepel lényegesen, a kampány elmaradása miatt várható ügyfélpanaszszám csökkenésében. Nagyon sok esetben úgy érezzük, hogy kimaradt a hazai mintegy 4 millió gépjárműtulajdonos érdekeinek megjelenítése. A tervezet nem védi eléggé az ügyfeleket, inkább csak követeléseket fogalmaz meg velük szemben. Hiányolhatók a szolgáltatás színvonalát javító egységes sztenderdek a jogszabályból, például kötvényesítés i határidő, kárkifizetési határidő s a többi. Hiányossága a törvénynek ezen a téren az is, amit nem foglal magába: a piacra lépés kárrendezési oldali feltételeinek megteremtéséről nem esik szó. Ez segítené a közös sztenderdek használatát, és valóban csökke nthetné a károsult autósok kockázatát. A piacra lépők bizonyos szakmai korláthoz kötése amiatt is szembeötlő, mert a külföldi kárrendezés személyi infrastruktúrájára vonatkozó előírások elég szigorúak; kárrendezési megbízott s a többi. Nem foglalkozik a te rvezet a biztosítói csődhelyzettel sem, amely sem a megelőzés, sem a menedzselés szempontjából nem vizsgázott jól, például a MÁV ÁB esetében. Éppen az említett példa miatt azonban nagy szükség lenne rá. A következő ígéret volt a kevesebb adminisztrációs te her. Erre vonatkozóan a törvénytervezet két eszközt használ, a kampány megszüntetését és a nyilvántartások felállítását. A lehetőségek azonban messze nincsenek kihasználva. A következő a könnyebb ellenőrizhetőség. A törvényalkotó valószínűleg a központi ny ilvántartó szervek felállításával gondolta ennek a célkitűzésnek a teljesítését. A nyilvántartó szervek elnagyoltsága, illetve a konkrétumok - tarifa, bonusmalus, díj- és kárigazolások - azonban erre vonatkozóan nem adnak megfelelő támpontot. Összességébe n megállapítható tehát, hogy az indoklásban szereplő elveknek a törvénytervezet szövege hiányosan, megfelelő garanciák nélkül tesz eleget. Nézzük most a törvénytervezetből kimaradt lehetőségeket! Néhány olyan kérdést érintek itt, amelyek rendezése nem szer epel a törvényben, pedig a helyes rendezés a résztvevőket tartósan kedvezőbb helyzetbe hozná. 1. A biztosítói csőd kérdése. Alapvető ügyféloldali elvárás, hogy a MÁVhoz hasonló csökkentett kártérítés ne forduljon elő, és a polgári per ne képezzen működőké pes alternatívát. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, hiszen ezért van a kötelező felelősségbiztosítási rendszer. A törvénytervezet azzal, hogy ezt a kérdést nem rendezi megfelelően, az ügyfélérdekeket súlyosan sérti.
