Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általáno... - TÓTH ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1882 Akkor most a vezérszónoki felszólalások következnek 2020 perces időkeretben. Először az MSZPképviselőcsoport vezérszónokának, ismét Tóth Andrásnak adom meg a szót. TÓTH ANDRÁS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, ismét köszönöm a szót. Tisztelt Országgyű lés! Képviselőtársaim! Akkor folytatom a törvényjavaslattal kapcsolatban az álláspontom kifejtését, immár a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának szónokaként. Itt, ahogy a teremben végignézek, két képviselőtársamat látom, egyrészt Avarkeszi Dezső k épviselő urat, aki most államtitkárként ennek a törvénynek az előterjesztője volt, és Kontrát Károly képviselőtársunkat, aki annak idején, '99ben a Belügyminisztérium képviseletében államtitkárként azt a törvényt terjesztette elő, amelynek a kiváltásáról van most szó. Nyilván az élet hoz ilyet, hogy most Avarkeszi államtitkár úr ennek a törvénynek az előterjesztője, akkor ő az MSZP vezérszónoka volt, tehát a szerepek cserélődnek, de ettől függetlenül azt gondolom, ha valóban ebben az Országgyűlésben szakma i munka folyik, és szakmai kérdésekről szakmai megalapozottsággal kívánunk állást foglalni, akkor ez a szerepcsere nem biztos, hogy álláspontok vagy vélemények cseréjét is kell hogy tartalmazza. Azt gondolom, hogy azzal együtt, hogy valóban azt a törvényt, amelyet '99ben a parlament emlékezetem szerint 331 igen szavazattal elfogadott, most, tavaly ősszel az Alkotmánybíróság több ponton alkotmányellenesnek minősített, ezt nem valamifajta olyan ügyként tekintem, hogy az Országgyűlés munkájára ez negatív módo n vetül, hanem megpróbálom ezt úgy értékelni, hogy nyilván van egy jogfejlődés. Nyilván számos olyan szempont merült föl azóta, részben a nyilvántartási rendszerek működtetésével kapcsolatban, az adatvédelemmel kapcsolatban, a nemzetközi kapcsolatokkal öss zefüggésben, amelyek miatt számos olyan szempont volt, amelyet akkor az Országgyűlés nem látott vagy nem láthatott, ma pedig nyilvánvaló, egy alkotmánybírósági döntés következtében az álláspontját módosítani kell, felül kell bírálnia, és azokat a szemponto kat teljességgel biztosítani kell az új törvényjavaslatban, amelyek tavaly novemberben megfogalmazásra kerültek. Azt gondolom, hogy az a törekvés, hogy az a nyilvántartási rendszer, amelyről államtitkár úr részletesen szólt, kellően differenciált legyen, é s valóban azokat a különbségtételeket tartalmazza, amelyek nyilvánvalóan eltérnek egy olyan állampolgárral kapcsolatban, aki valami büntetőeljárás tekintetében akár gyanúsítottként fölmerült, majd utána kiderült a büntetőeljárás során, hogy a gyanúsítottbó l nem lett vádlott, hanem a gyanúsítási eljárásban és ezzel összefüggésben a nyomozati szakban kiderült, hogy ő ártatlan, ugyanakkor a nyilvántartásba bekerültek bizonyos adatai, akkor azt gondolom, az teljesen természetes, hogy ezeket az adatokat, amelyek bekerültek, azonnali hatállyal meg kell szüntetni, amint kiderül az, hogy az illető állampolgárral összefüggésben nem állnak meg azok a feltételezések, amelyek miatt egy büntetőeljárás szempontjából ő szóba került. Azt is nyilvánvalónak tartom, hogy a bűn cselekmények jellegének megfelelően, hogy valaki most adott esetben szándékosan elkövetett bűncselekmény tettese volt bírósági ítélet alapján, vagy egy olyan bűncselekményt követett el, amely nem szándékos bűncselekmény volt, ez is már egy olyan különbségt étel, ami a nyilvántartásban való szereplés szempontjából értelmesen különválasztható. Nyilván az adattartalom szempontjából, az idő szempontjából, amíg a nyilvántartásban szerepel, ennek a különbségtételnek megfelelő módon a lehetőségét biztosítani kell. Azt gondolom, hogy az adatokhoz való hozzáférés is egy olyan ügy, amely egy ilyen törvénynél és egy ilyen rendszernél nagyon fontos szempont, hogy csak azok, csak olyan adatokhoz jussanak hozzá, amelyeket a törvény kifejezetten megenged, és ami azt az ered endő célt szolgálja, ami miatt a rendszert a törvényben a Magyar Országgyűlés létrehozza, hogy a bűnüldöző szervek, igazságszolgáltatási szervek tevékenységét segítse, azt szolgálja. Azt látom, hogy az a törvényjavaslat, amelyet az IRM beterjesztett, alapv etően és döntően ezeknek a követelményeknek megfelel. Megfelel, hiszen valóban azt a két rendszert, amelyet
