Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH ZSOLT, a Fidesz - Veszprém megye, 6 vk. - képviselőcsoportja részéről:
1877 üdvözölni tudom azt, hogy a felszámolói díjak emelésére is sor kerül. Méltatlan volt már az a helyzet, ami előállt az elmúlt évek során. Gyakorlatilag itt az állam érdekében járnak el a felszámolók, az állam érdekében végzik tevékenységüket. Természetesen a hitelezők érdekében is, de azt tudni kell, hogy általában a legnagyobb hitelező az állam, miután a gyakorlat az, hogy az adóhivatal fel é állnak fenn jelentős tartozások. Éppen ezért szerintem nagyon fontos az, hogy megfelelő érdekeltséget tudjunk teremteni a törvénymódosítás által is a felszámolók számára. Éppen azért, hogy eljárások ne húzódjanak el, fontosnak tartom, hogy a törvényjavas lat készítése során a szakértők átgondolták azt, hogy hol lehetne szűkíteni a korábban ellenőrzésre rendelkezésre álló időket, hogyan lehetne a folyamatot rövidebbre venni. Nyilván az adóhatóság nem fog annak örülni, hogy az ellenőrzési határidők rövidülne k, nyilván a felszámolók nem fognak annak sem örülni, hogy adott esetben nekik kevesebb idő áll rendelkezésükre bizonyos cselekmények megtételére, de azt gondolom, fontos az, hogy a felszámolási eljárások és a csődeljárás is minél flottabbul, minél gyorsab ban menjen. Nem lehet érdeke senkinek az, hogy ezek a folyamatok elhúzódjanak. Fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat gondolt arra, hogy itt ne lehessen a székhelyáthelyezésekkel játszadozni a cégek vezetőinek. A törvényjavaslat megfelelő garanciát ad ar ra, hogy a hitelezők pontosan tudják, mely bíróságokon kell keresni a felszámolási eljárás folyamatát, és nem lehet különböző székhelyáthelyezésekkel operálni ezekben a kérdésekben. Összességében, tekintettel arra, hogy már korábban is jeleztem, hogy részl etesen nem kívánok a meglehetősen hosszúra sikeredett törvényjavaslatban elmélyedni, nyilván azok, akikre vonatkozik ez a törvényjavaslat, ezt megteszik, jó szívvel szeretném a gazdálkodási tevékenységet folytatók figyelmét felhívni az új törvénymódosító j avaslatra. A felszámolók vagy végelszámolók pedig pontosan tisztában vannak azzal, miután hála istennek, oly módon történt a törvényjavaslat kidolgozása, hogy az ő szakmai észrevételeiket a minisztérium figyelembe vette, amit nevükben is szeretnék most meg köszönni, úgy gondolom, csak javára tud lenni a gazdálkodásnak ez a törvényjavaslat. A szocialista frakció nevében azt tudom mondani, hogy támogatjuk és szavazatunkkal meg fogjuk erősíteni a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (H arrach Péter) : Megadom a szót Horváth Zsoltnak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. DR. HORVÁTH ZSOLT , a Fidesz - Veszprém megye, 6 vk. - képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr ! Elöljáróban szeretném leszögezni azt, hogy azzal a változtatási szándékkal, amely a korábbi törvény megváltoztatására irányul, maximálisan egyetértünk. Azt hiszem, nézetkülönbség igazán majd csak a megoldási módokban lesz, de itt is inkább arra készülünk , hogy a kritika mellett jobbító szándékú javaslatokat fogalmazzunk meg, és ezáltal tegyük egységessé ezt az újonnan készülő törvényt. Ahogy itt is elhangzott, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülésén is a kormány képviselője azt mondta n ekünk, hogy egy új törvény van készülőben. Csak szerettük volna azt, ha egy új törvény születik e tekintetben. Örömmel üdvözöltem volna, hogy a korábbi, alapos előkészítő munka után, amely ezek szerint több évre nyúlik vissza, valóban egy koncepcionálisan is új elképzelés lát napvilágot. Ez igazán az, ami miatt mi nem minden esetben tudunk mellé állni, hogy bizony nem történik koncepcióváltás, hanem a régit próbáljuk meg jobbá tenni. Ez mindig felveti azt a problémát ebben a formában, hogy valóban sikeres l ehete, amikor nem történik koncepcióváltás, ez mindig felveti azt a problémát, hogy valóban az újonnan beépítendő fogalmak, az új eljárások, az új eszközök hatékonnyá tudjáke tenni ezt a folyamatot. Ezt most nem tudhatja senki, de mivel nem történt ennek megfelelően koncepcióváltás, mi sem tudtunk másról véleményt nyilvánítani, mint a réginek a megváltoztatásáról.
