Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1876 Nagyon fontos intézménynek tartjuk mi az ideiglenes fizetési haladékot, az úgynevezett moratóriumot, ami alatt főszabályként természetesen tilos a hitelezők számára kifizetéseket teljesíteni, az adós ellen ebben az időszakban nem is lehet egyébként igényeket érvényesíteni. A csődeljárás alapvető célja az adós meglévő vagyonának a megőrzése. A frakciónk üdvözli azt , hogy a vagyonfelügyelők szerepe, jogköre a korábbiakhoz képest, a jelenleg hatályos törvényhez képest nagyobb lesz, ugyanakkor nagyobb felelősség hárul a hitelezői választmányra, annak vezető testületére, illetve annak létrehozására, és megfelelően szabá lyozza a törvényjavaslat a hitelezői választmányok megszüntetését is. Én most a részletes szabályok ismertetésétől szeretnék eltekinteni, viszont minden lehetőséget szükséges megragadni ahhoz, hogy felhívjuk a figyelmet, főleg a gazdálkodók figyelmét arra, hogy egy teljesen új szabályozási környezetben lesz lehetőségük keresni a mozgásteret arra, hogy az elnehezedő gazdasági helyzetükben talán valamilyen más megoldást, mintsem a cég felszámolását, megtaláljanak. Az elmúlt évben szocialista képviselők már kí sérletet tettek arra, hogy hogyan lehetne azokat a cégeket, amelyek egyértelműen vagyontalanok, a lehető leggyorsabban kivezetni a piacról. Az ő elképzelésük az volt, hogy gyakorlatilag ezt az adóhivatal oldja meg. A Felszámolók Országos Egyesülete ezt a c élkitűzést nagyban kifogásolta, és nagyon örülök annak, hogy végül is az igazságügyi tárca már tavaly év végén partnere volt a FOEnek, a Felszámolók Országos Egyesülete szervezetének abban, hogy egy új megoldást próbáljunk keresni a vagyontalan cégek kive zetésére. Tavaly év végén már majdnem sikerült törvényt elfogadni ezzel kapcsolatban, akkor az valamilyen oknál fogva sikertelenné vált. De ez nem baj, mert a mostani törvény sokkal gazdagabb tartalommal került benyújtásra. De nagyon fontosnak tartom azt, hogy az egyszerűsített felszámolási eljárásokat most a törvényjavaslat differenciáltabban fogalmazza meg. Egyrészt hangsúlyt helyez arra, hogy egy meghatározott eljárási rendben a felszámolók által irányítottan kerüljön sor a vagyontalan cégek kivezetésére . (13.10) Itt rögtön megjelenik az a cégvezetői, illetve tulajdonosi felelősség, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy korrekt módon legyenek ezek a cégek kivezetve a piacról. Nagyon fontos, hogy magát az egyszerűsített felszámolási eljárást is próbá ljuk most már törvényi szinten még jobban, még aprólékosabban szabályozni. Erre a felszámolóknak kialakult már egy sztenderd gyakorlatuk a jelenleg hatályos törvény keretei között is, de fontos, hogy ez most szabályozásra kerül, részletesebben, mint ahogy eddig volt. Tudom azt, hogy a felszámolók körében nagy vitát váltott ki az, hogyan történjen a felszámolók kijelölése, az ezzel összefüggő szabályrendszer változását vitatták. Ha mélyen magukba néznek, azt gondolom, a jelenlegi szabályrendszer - bár ehhez nyilván még akklimatizálódni kell, hozzá kell szokni a korábbiaktól eltérő gyakorlathoz - átláthatóbb, és a felszámolók számára is használhatóbb kijelölési rendszer kerül alkalmazásra. Még hadd mondjam azt, hogy a tisztább közélet irányába is fog vezetni, hiszen azért mindenki, aki a szakmában dolgozott, pontosan tudta, hogy milyen visszásságoktól volt és jelenleg is terhes a gyakorlat. Azzal, hogy szét lesz választva a felszámolási kérelmeket minősítő, az azt elbíráló bíró attól, aki kijelöli a felszámolót meghatározott szempontrendszer szerint, ez nyilván átlátható és nyilvános mindenki számára, biztosítva azt, hogyan kerüljenek a felszámolók kijelölésre, ez mindenkinek az érdekét szolgálja. Nem biztos, hogy ugyanaz a felszámoló fog odakerülni, akit előzet esen kigondoltak, de ez nem lesz baj a hitelezők szempontjából, hiszen a felszámolási eljárásokban alapvetően a hitelezők érdekének kell alapvetően megjelennie. Nagyon fontos szigorításnak tartom a jelenlegi gazdasági körülmények között azt, hogy a gazdálk odó szervezetek vezetőinek kötelezettségét még erőteljesebben próbáljuk számon kérni, szankcionálni, és nagyon fontos szabályozási elemnek tartom azt, hogy amennyiben őket nem sikerül megfogni, nem sikerül kikényszeríteni tőlük, hogy tegyenek eleget kötele zettségüknek, akkor belép a többségi tulajdonos kezesi felelőssége, akár a bírságolásnál, akár más vonatkozásban. Csak
