Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
1871 és az egyezség megkötése a sikeresen befejezetté nyilvánítható csődeljárás feltétele. A tárgyalások sikeressége esetén az adós és hitelezők az egyezség keretében állapodnak meg az adósság rendezé sének feltételeiről, például fizetési könnyítések, tartozások elengedése, részesedésszerzés az adós vállalkozásában és a többi. Ha az adós nem tartja be a csődegyezséget, az ugyanúgy felszámolási eljáráshoz vezethet, mint a most hatályos szabályozás szerin t. Tisztelt Országgyűlés! A tárgybeli törvényjavaslat a felszámolási eljárások tekintetében is változtatásokat hozna, itt azonban már inkább a hitelezők érdekeinek védelme érdekében. Ha ugyanis az adós vállalkozás már nem menthető meg, adósságállományának mérete, összetétele már nem teszi érdekeltté a hitelezőit sem abban, hogy végrehajtási eljárások vagy csődeljárás keretében kíséreljék meg a követeléseik kielégítését, akkor továbbra is gyakori lesz a felszámolások kezdeményezése. Sajnos, nemcsak az utóbbi időszakban, de az utóbbi időszakban különösen megnőtt a felszámolások kezdeményezésének száma. A legtöbb esetben a hitelezők hiába próbálják behajthatatlan követelésüket ebben az eljárásban érvényesíteni, mert az adós vagy eleve elégtelen vagyonnal, forrá sokkal rendelkezett, vagy időközben felélte vagyonát. A fentiekre tekintettel a jelen törvényjavaslat felszámolási eljárásokra vonatkozó módosításai gyorsabbá, áttekinthetőbbé tennék az eljárásrendet, lerövidítenék az egyes eljárási cselekmények időtartamá t, főként azonban szankcionálnák az adós cég vezetőinek a hitelezők érdekeit sértő mulasztásait. A felszámolási eljárásokat szabályozó fejezetben a gyakorlati tapasztalatok által leginkább sürgető kiigazításokra tesz javaslatot a törvényjavaslat. Említést érdemel, hogy a vagyonukat vesztett, már nem működő cégek esetében a gyorsított, egyszerűsített eljárásrend a cég jogutód nélküli megszűnését rövidebb idő alatt tenné lehetővé, jelentősen csökkentené a felszámolások ügyfeleket, illetve államot terhelő költ ségeit is. A törvényjavaslat a hatékonyabb és gyorsabb adósságrendezés érdekében az értékesíthető vagyonnal rendelkező cégek esetében is rövidíti a felszámolási határidőket, részletesebben szabályozza a volt cégvezető és a bíróság által kirendelt felszámol ó közötti együttműködést. Az a volt cégvezető, aki a felszámoló tevékenységét nem segíti elő, hiányosan, rendezetlenül vagy késve adja át az iratokat és a vagyont a felszámolónak, jelentős pénzbüntetésre számíthat. A törvénymódosítás célja a felszámolás és a vagyonértékesítés átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tétele mind a hitelezők, mind pedig a bíróság számára. Említést érdemel például, hogy a hitelezői választmány az értékesítési eljárás előkészítésére, lefolytatására - pályázat, árverés - nagyobb befolyást , illetve tájékozódási lehetőséget kap. A törvényjavaslat a fentieken kívül számos ponton kisebb mértékben módosítja a csődtörvényt egyrészt az időközben megváltozott jogszabályi környezethez igazítás érdekében, másrészt az eljárási határidők rövidítése cé ljából. Ezen kívül szövegpontosításokat is eszközöl a belső koherencia megteremtése érdekében. Említést érdemel, hogy a törvényjavaslat megtartja azt a lehetőséget, hogy az adós a felszámolási eljárásban is egyezséget kössön a hitelezőkkel, vagy akár azok követelését és az eljárás költségét is kifizetve el tudja kerülni a megszüntetést, azaz tovább tudja folytatni a működését. A csődeljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó módosítások a tervek szerint 2009. szeptember 1jétől lépnének hatályba. A kap csolódó törvénymódosítások is az eljárások gyorsítását, a volt cégvezetők hitelezőkkel szembeni felelősségét szolgálják azokban az esetekben, ha az említettek a kötelezettségeik elmulasztásával vagy a hitelezők érdekeit sértő tevékenységükkel kárt okoznak, és azt nem térítik meg. A kormány célja az, hogy a csődtörvénymódosítással az igazságszolgáltatás gyors és hatékony segítséget nyújtson az érintett vállalkozásoknak és hitelezőiknek. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :
