Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1870 DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi áll amtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Csődvédelem, automatikus fizetési haladék a piacvesztéssel, fizetési nehézségekkel küzdő magyarországi vállalkozások számára annak érdekében, ho gy előkészíthessék reorganizációs programjukat, megegyezzenek a hitelezőkkel adósságaik rendezéséről. Szélesebb jogkör a vagyonfelügyelőnek, a csődbe jutott vállalkozások vagyonának fokozottabb védelme, átláthatóbb, ellenőrzöttebb eljárási rend - többek kö zött ezek a legjelentősebb változtatások a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt módosító, a kormány által a parlament elé terjesztett T/9302. számú törvényjavaslatban. A kedvezőtlen piaci folyamatokra, a gazdasági növe kedés megtorpanására, egyes ágazatok piacvesztésére kíván a tárgybeli jogszabály reagálni oly módon, hogy a csődeljárási szakaszra vonatkozó új szabályozás az adós vállalkozásokat, azok vezetőit és tulajdonosait valóban érdekeltté tegye a veszteséges gazdá lkodás megszüntetésében, a reorganizációs programok elkészítésében, az adósságállomány leépítésében, és mindezek eredményeképpen a munkahelyek minél nagyobb arányú megtartásában. A szabályozás célja az is, hogy a hitelezőket is érdekeltté tegye felszámolás indítása helyett a csődeljárás lefolytatásában, csődegyezség megkötésében, azaz lehetőséget teremtsen a hitelezői követelések kielégítésére a cég megszüntetése, felszámolása nélkül is. A hatékony adósságrendezés ugyanis számos céget, sőt annak üzleti partnereit, beszállítóit is megmentheti a felszámolástól, ezáltal közvetve munkahelyek megóvását, továbbá a magyarországi vállalkozások termelő, illetve szolgáltató tevékenységének megtartását teszi lehetővé. A tervek szerint az adóst a csődk érelem benyújtását követően megillető csődvédelem a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adós anélkül, hogy erről meg kellene egyeznie a hitelezőkkel, automatikusan ideiglenes fizetési haladékot, úgynevezett moratóriumot kap. Az ideiglenes fizetési haladék a csődkérelem közzétételétől érvényesülne, majd az adós kérelmének bírósági vizsgálata után, annak jogossága esetén hivatalból elrendelt fizetési haladékká alakulna át. A minimum 80, maximum 365 napos csődmoratóriumi időszak nemcsak arra teremt lehetőséget, hogy az adós és a hitelezők részletesen kidolgozzák az adósságrendezés feltételeit, hanem azt is garantálja, hogy ez alatt az időszak alatt főszabályként nem kerülhet sor az adós ellen fizetési igények érvényesítésére. A moratórium hossza attól függ, hogy ahhoz milyen arányban járulnak hozzá a hitelezők. Ennek az az indoka, hogy az adósnak is felkészülten kell az egyezségi eljárásba bocsátkoznia a veszteségforrások csökkentésével, életképes reorganizációs és adósságrendezési javaslatokkal tudja a hitelezők bizalmát elnyerni a fizetési haladék meghosszabbításához. (12.40) A haladék célja ugyanis nem az, hogy az adóst időlegesen mentesítse a fizetési kötelezettségek alól, hanem sokkal inkább az, hogy egy behatárolt időtartamot adjon neki arra, hogy megegyezzen a hitelezőivel a velük szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséről. Tisztelt Országgyűlés! Hogyan jelenik meg a hitelezők érdekeinek védelme az új szabályozásban? A csődvédelem alatt álló cégek gazdálkodását a bíróság által kirendelt vagyonfe lügyelő ellenőrzi, új kötelezettségek csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzése mellett vállalhatók. A törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen nagyobb szerepet szán, és fokozottabb felelősséget mond ki a vagyonfelügyelőre. A hitelezők érdeke it védő szabály, hogy a fizetési haladék meghosszabbítását a vagyonfelügyelő teljes jogkörű, az adós minden kötelezettség vállalására és kifizetésére kiterjedő ellenőrzéséhez is köthetik. A vagyonfelügyelő kibővített jogköre garantálja, hogy az adós ne élj en vissza a csődvédelemmel, azaz ne legyen alkalma és módja arra, hogy a fizetési haladék időszaka alatt eltüntesse a csődvagyont. A törvényjavaslat szerint egyszerűbbé válik a csődegyezség megkötése. Az egyes hitelezői osztályokban a követelésarányos több ségi szavazatot kell az adósnak megszereznie az egyezséghez,
