Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
1866 cselekmény vagy mulasztás adhat okot. Az ellenőrző hatóság a bírság kiszabásakor nem mérlegelhet, a bírság összege a jogellenes cselekménytől függően 50 ezer forinttól 800 ezer fori ntig terjedhet, de több jogsértő cselekmény egyidejű elkövetése vagy mulasztás esetén több millió forintos bírság kiszabása is indokolható. A bírság beszedése érdekében a hatóság élhet az azonnali végrehajtás lehetőségével, és egyidejűleg a bírság megfizet éséig a járművet visszatarthatja. Ez a bírságrendszer a hatálybalépését követően már rövid időn belül igen komoly ellenérzést váltott ki a bírsággal érintett vállalkozók, fuvarozók körében. Igen erős kifogásként merült fel, hogy a hatóságok nagyon szigorúa k. A jelenlegi rendszer az egy eljárás keretében kivethető bírságösszeg maximumát nem határozza meg, emellett nem egyértelműen szabályozott a járművisszatartás kérdése sem. Bár e kérdés rendezése céljából 2008. január 1jétől módosításra került a vonatkozó szabályozás, a megfelelő fizetőkészség vagy aránytalan károkozás esetén, megszüntetve a járművisszatartás lehetőségét, de a gyakorlatban igazán a hatóságok nem mindig tudták értelmezni, hogy mit kell érteni megfelelő fizetőkészség esetén. A 2007 végéig ha tályos jogszabályok a jogsértésért való tényleges felelősség vizsgálatát nem követelték meg, a hatóság döntésére bízták, hogy a potenciális felelősök közül kit büntetnek meg. 2008. január 1jétől visszakerült a rendszerbe a bírság felelősség arányában tört énő megosztása, de az arányok megalapozott meghatározásához a szabályozás kapaszkodót nem adott. Mindezekre tekintettel volt szükség a közúti közlekedésről szóló törvény módosítására, valamint az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok ös szegét és a bírságolással összefüggő hatósági feladatokat tartalmazó kormányrendelet újraalkotására. A tervezett módosítás néhány főbb elemét szeretném kiemelni, néhány fontosabb módosításra szeretném a figyelmet felhívni. Pozitívumként említhető, hogy a v állalkozások terhei a visszatartó erő megtartása mellett enyhüljenek, mérsékelve a bírságterheket. A bírságolási rendszer olyan átalakítását eredményezi, hogy a ténylegesen jogsértő legyen kötelezett a bírság megfizetésére. Egyértelműbbé teszi a járművissz atartás szabályait. Rendezi, hogy mely esetekben van lehetősége az eljáró hatóságnak a jármű visszatartására, és kötelezi az eljáró hatóságokat az egységes ellenőrzési és bírságolási gyakorlat alkalmazására. A közlekedésbiztonság növelése és a balesetek sú lyosságának csökkentése érdekében néhány szabályszegés esetén lehetővé kívánja tenni a közigazgatási bírság alkalmazását. Ilyenek a biztonsági övre, a gyermekbiztonsági rendszerre, motorkerékpáron a bukósisak használatára és a menet közben kézben tartott m obiltelefon használatára vonatkozó rendelkezések. A tervezet szerint a parkolási ügyekre vonatkozóan a parkolási társaságok az általános szerződési feltételek között nem köthetik ki egy saját maguk által választott bíróság illetékességét, mellyel azt a cél t kívánja elérni, hogy a polgári igazságszolgáltatásnak ezen a területén biztosított legyen a perek ésszerű időn belüli befejezésének alapelve. (12.20) Az alávetéssel kikötött bíróságok ügyfélforgalmának jelentős része ugyanis a parkolási ügyekre vonatkozó an kikötött illetékességből származik, mely aránytalan megterhelést jelent az adott bíróságnak. Összességében tehát a tervezett módosítás, úgy gondoljuk, bizonyos esetekben pozitív irányba mutat, az elmozdulás iránya jó, azonban véleményünk szerint a mérté ke és a minősége nem megfelelő. Bizonyos esetekben még mindig túl szigorú, helyenként túlságosan nagy terheket ró a magyar vállalkozásokra. Fontosnak tartjuk, hogy a kis- és középvállalkozások, a hazai vállalkozások ösztönözve legyenek a közúti közlekedés szabályainak a betartására, de a bírság elviselhető, megfizethető és reális mértékű legyen. Még egyszer tehát: jó az elmozdulás iránya, de nem megfelelő a mértéke és a minősége. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :
