Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÜSKI ANDRÁS (Fidesz):
1865 Ugyancsak egyértelművé kell tenni a törvény indoklásának megfelelően, hogy közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály szerint i technikai eszközökkel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye. Szintén szükséges pontosítást tartalmaz a törvényjavaslat akkor, amikor a gépjárművek használatba adása során a nem természetes személyekre is utal, te kintettel arra, hogy a gépjármű nem csupán természetes személy részére adható használatba. Ezzel összefüggésben szükséges annak szabályozása is, hogy a nem természetes személy üzembentartóra vonatkozólag annak azonosíthatósága érdekében milyen adatokat kel l tartalmaznia a nyilatkozatnak. A törvény rendelkezései között szükséges rendezni a helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos problémakört. A törvény 21/B. § (2) bekezdése szerint szabálysértés miatt pénzbírságot nem lehet kiszabni azzal szemben, akivel s zemben ugyanazon ügyben közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Ugyanakkor a szabálysértés miatt kiszabott helyszíni bírság is vagyoni szankció, amely alapján indokolt a törvény 21/B. § (2) bekezdését kiegészíteni a helyszíni bírsággal. Egyértelművé k ell tenni, hogy ebben az esetben helyszíni bírság kiszabásának sincs helye. A törvényjavaslat az előbb elmondottakon túl tartalmaz néhány kisebb terjedelmű, de annál fontosabb rendelkezést, amelyek a bírságolási rendszerhez nem kapcsolódtak. A törvényjavas lat így módosítja a parkolási ügyekre vonatkozó bírósági illetékességi szabályokat. Így biztosítható, hogy a polgári igazságszolgáltatásnak ezen a területén érvényesülhessen a perek ésszerű időbeli befejezésének alapelve. Az alávetéssel kikötött bírósá gok ügyforgalmának jelentős része ugyanis a parkolási ügyekre vonatkozó kikötött illetékességből származik, amely aránytalan megterhelést jelent az adott bíróságnak. A törvényjavaslat alapján így a parkolási díjak, pótdíjak meg nem fizetése miatt indított bírósági eljárásra a gépjármű üzembentartójának a lakó, illetve székhely szerinti bíróság lesz kizárólagosan illetékes. Így biztosíthatóvá válik az ilyen ügyek ésszerű időn belül történő befejezése, ehhez pedig mind az önkormányzatoknak, mind a bíróságokn ak alapvető érdeke fűződik. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a felhatalmazó rendelkezések között a bírságolással összefüggő hatósági feladatok részletes szabályairól szóló rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazáson túl tartalmazza az utak más nyomvonalas l étesítmény által történő megközelítésének, keresztezésének részletes szabályairól szóló, valamint a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő, rakodógépek kezelőinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat tartalmazó miniszteri rendele t megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket is. E rendeleteket a kormányzatnak ez év végéig kell megalkotnia. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a benyújtott törvényjavaslatot alaposan előkészített, magas színvon alú törvényjavaslatnak tartja, amely elfogadása esetén hozzájárulhat a közlekedésbiztonság növeléséhez, az egységes jogalkalmazás kialakításához és a hazai fuvarozó és személyszállító vállalkozások versenyképességének erősítéséhez egyaránt. Mindezek alapjá n kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat vitáját szakmai érvek mentén folytatva támogassák a törvényjavaslat alapvető céljait, és támogató szavazataikkal segítsék annak elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Püski András képviselő úrnak, Fidesz. PÜSKI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénymódosítás célja nyilvánvaló: a közúti áru- és s zemélyszállítási tevékenység terén fennálló bírságolási rendszer korrekciója. De miért is van erre szükség? Azért van erre szükség, mert bizony a jelenlegi helyzet, a jelenlegi rendszer igen hiányos, sőt rossznak mondható. A jelenlegi rendszer és a hatályo s szabályozás szerint bírságolásra 101 tételesen megjelölt jogszabálysértő