Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
1852 Meg kell jegyeznem: az Állami Számvevőszék, ahogyan mondtam, a magas szakmai színvonal mellett nagyon udvariasan, úriember módjára fogalmaz a jelentéseiben, de azért azt is látni és tudni kell, hogy aki tud olvasni, az a sorok mögött tudja, mi lenne az a feladat, amit a kormánynak, az államnak - hozzáteszem, valóban az Országgyűlésnek, az Országgyűlés többségének, adott esetben kétharmados többs égének is - el kellene végeznie. Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, de az mégiscsak megdöbbentő megállapítás, hogy az Állami Számvevőszék valóban évek óta beleütközik az állami feladatok meghatározatlanságába, hiszen hogyha az állam feladata nincs meg határozva, akkor senki másé sincsen, nyilvánvalóan az önkormányzatok és az egyéb szervezetek feladata sincs ezek szerint meghatározva, szabályozva Magyarországon. Azt kell mondanom, hogy az Állami Számvevőszéknek az a táblázata, ami - még egyszer hangsúlyo zom - a harmadik oldalon található az újraelosztás és a jövedelemcentralizáció százalékos mértékének alakulásáról, ez mindent elmond az MSZPSZDSZkormány elmúlt hétévi tevékenységéről. Az újraelosztás tekintetében nem tudott előrelépni a kormányzat, és a jövedelemcentralizáció mértéke is magasabb, mint amikor 2002ben megszerezte a kormányrudat. Uraim, tudom, ezek tények. Az Állami Számvevőszék megjelöli, honnan veszi az adatait. Itt most nem egykét év tendenciáit látjuk magunk előtt, hanem hét év eredmén yeit. Hét év alatt nem sikerült elérnie a jelenlegi kormányzatnak Magyarországon az állandóan emlegetett újraelosztáshoz a költségvetési főszám GDParányos mértékének a csökkentését, azaz hogy ne az állam legyen az elosztásban a főszereplő. Ebben nem siker ült semmit előrelépni. Ennek a következménye az, hogy nyilvánvalóan az adóbeszedésben a jövedelmek központosításában, a jövedelemcentralizációban sem sikerült előrelépni. Ez az egy táblázat teljes egészében tükrözi a kormányzat tevékenységét és munkáját. N e csodálkozzunk, hogy azután a következő megállapítások is teljes mértékben ehhez kötődnek. A központi közigazgatásra vonatkozóan nem sikerült az elvi alapok tisztázása, a szükséges döntések hiányában nem valósult meg a feladatokhoz és az ellátásokhoz szük séges források összehangolása, de nincs stratégiai tervezés, stratégiai alkotás, és annak nincs előzetes és utólagos hatásvizsgálata sem. Nincsenek meghatározva a szabályozási, szervezési keretek, nem sikerült a kisebb, hatékonyabb állam megteremtésére irá nyuló kormányzati célrendszert megvalósítani. A nagy központi ellátórendszerek tekintetében a legfontosabb strukturális és finanszírozási kérdésekben nem sikerült előrelépni. 2007ben például a társadalombiztosítási kasszát 780 milliárd forinttal egészítet te ki az állam, ez 2008ban növekedett 835 milliárdra, ez a központi költségvetés hiányát növelte. Az oktatási szférában ugyan több ésszerűsítő és kiadáscsökkentő részintézkedésre került sor, de az általános tudásszinten nem sikerült javítani. Nem lettek j obbak a sajátos minőségi mutatók sem, és nem felel meg az oktatási rendszerünk a modern gazdaság igényeinek. Azután folytathatnánk a sort: a foglalkoztatási színvonal sem tudott erősödni és növekedni, és ez nemcsak a gazdaság visszaeséséből adódik, hanem i tt hosszabb távon leküzdendő strukturális és minőségi akadályai is vannak az előrelépésnek. Ma már szó volt az önkormányzati rendszer reformjáról, nem sikerült előrelépni ebben a kérdésben sem, de ugyanúgy szükség lenne egy nemzetgazdasági fejlesztéspoliti kára. Az Állami Számvevőszék megjegyzi, hogy konszenzuson alapuló stratégiára van szükség, amelynek része kellene hogy legyen a nemzetgazdasági tervezési rendszer, a reálfejlesztés és a pénzügyi tervezési rendszer. Ha ezt mindmind sikerülne megvalósítani, akkor nemcsak egy korszerű, megbízható rendszert sikerülne kialakítani Magyarországon, hanem a bizalomteremtésben is nagyon komoly lépéseket tudna tenni az ország. Nagyon fontos lenne mindezek megvalósítása a közbizalom megerősítése érdekében. (11.10) Tis ztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytathatnám a sort, talán a legtanulságosabb történet a 2009. évi költségvetés összeállításával kapcsolatos, ahol az Állami Számvevőszék előre felhívta a figyelmet, hogy problémák lesznek. Nem lett volna szü kség a miniszterelnöknek a januári
