Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1694 DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Először is megkövetem a bizottsági előadó képviselőtársakat - nem voltam elég figyelmes. Örülök, hogy itt voltak, és elm ondták a bizottságaik véleményét, annál is inkább, mert amihez kapcsolódnék rögtön, Tóth képviselő úr mondandója volt, hogy a bizottságban felvetődött, vajon érdemese hozzányúlni ehhez a jogszabályhoz, érdemese most tárgyalnunk ezt a törvényt, hiszen elk épzelhető, hogy az előttünk álló kényszerű intézkedések bizony ezt is érinteni fogják. Mindjárt hadd válaszoljuk meg ezt a költői kérdést, hogy igen, feltétlenül, hiszen az önök előtt álló törvényjavaslatban nemcsak ezek a lehet, hogy módosításra váró és e setleg módosítandó passzusok vannak, hanem nagyonnagyon sok olyan felvetés is, államtitkár úr részletes beszámolóját figyelve, amelyeknek az életbe léptetése nem lenne helyes, ha emiatt időkésedelmet szenvedne. Ezek közül hadd emeljek ki egy nagyon fontos témát, megint csak említették a képviselőtársaim, és ez bizony a tartásdíj állam általi megelőlegezése. Ezekben a nagyon nehéz időkben is azt kell mondani, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelmet egyszerűen nem adhatjuk fel. Emlékeznek, kedves képviselő társaim, hogy a “Legyen jobb a gyermekeknek” nemzeti stratégiát, amely a 20072032es évekre vonatkozik, ezt a határozati javaslatot a Ház egyhangúlag fogadta el. Ez a határozat hét pontban foglalja össze a tennivalókat, amelyben nemcsak a kormányzati, önk ormányzati szereplőktől, hanem a szélesen vett szakmai, civil szervezetektől is elvárja a közreműködést és egyúttal felkéri a kormányt, gondoskodjon arról, hogy a kormányzati döntések meghozatala során a gyermekek helyzetének javítása meghatározó szempont legyen. A stratégia céljai, hogy csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Továbbá fontos, hogy megtörjön a szegénység átörökítése, vagyis hogy megszűnjenek vagy legalábbis enyhüljenek a kirekesztés, a szegregáció és a mélyszegénység szélsőséges formái. Végül a harmadik indokát adta a stratégia ilyen egyhangú elfogadásának, hogy közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése , és ehhez szükséges a gyermekek esélyeinek közelítése, piac- és lehetőleg versenyképes felkészültségük, munkához jutásuk általános biztosítása, a ma növekvő társadalmi szakadékok szűkítése. Úgy gondolom, hogy ez a stratégia nem hagyható figyelmen kívül mo st sem, a szükséges és fájdalmas intézkedések megtétele során sem. Ebben a mostani felszólalásomban elsősorban a gyermekszegénység kialakulásának az egyik nagyon fontos színterével szeretnék röviden foglalkozni, nevezetesen azzal, amikor egy szülő egyedül neveli a gyermekét. Magyarországon a családok 15 százaléka egyszülős család. Mind az empirikus felmérésekből, mind a KSH által közölt, a társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló jelzőszámok alapján is tudható, hogy az egyszülős csalá dok szegénységi kockázata az átlagosnál magasabb, még kicsit magasabb is a sokgyermekesekénél. A gyermeküket egyedül nevelő háztartások szegénységi aránya 29 százalék, ami közel kétszerese a gyermekes családok átlagos szegénységi arányának. Számos ellátás van persze a magyar szociális támogatási rendszerben, amely éppen ezek miatt az okok miatt kiemelten támogatja az egyszülős családokat. Csak felsorolásszerűen: ilyen például az univerzálisan járó - és remélem, eztán is univerzálisan járó - családi pótlék, ahol magasabb ellátásban részesülnek az ilyen típusú családok vagy ezen a módon jövedelemmérés nélkül, tudniillik így tud jól célozni az ellátás a magasabb szegénységi kockázatú családok irányába. (18.10) De mondhatnám a gázártámogatást, ahol magasabb súll yal szerepelnek az egyszülős családok, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításánál szintén magasabbra vonja meg a jogalkotó a jogosultsági határt. A magyar gyermekvédelem rendszerében létezik egy nem olyan nagyon régi el látás, ez a gyermektartásdíj megelőlegezése, amelyre a jogszabály szerint akkor kerül sor, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatban már megállapította, a gyermektartásdíj összegének behajtása
