Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP):
166 (13.40) Azt gondolom, hog y ezt a helyzetet egész nyugodtan kezelhetjük így. Ha így vetődik fel ez a kérdés, akkor a jelenlegi devizahitelesek, akik hosszú távú hitelszerződést kötöttek, és nyilván ennek óriási a kockázata mindkét oldalon, legalább azt az esélyt kapják meg, hogy a hitelt nyújtó is valamiféle kockázatot viseljen, és ne csak az egyén, az adós legyen az, aki ennek a teljes terhét viseli. Ma Magyarországon a bankok ezt publikálják és ezt szeretnék. Ez jelenik meg az összes nyilatkozatban. Ennyit szerettem volna előzetes en a sajtóban megjelentekkel kapcsolatban mondani. Amire nem volt időm az előző hozzászólásban, azt szeretném most egy kicsit bővebben kifejteni, nevezetesen, konkrétan a közvetítőrendszer felügyeletét érintő kérdéseket. Itt a hitelintézeti törvény 78. §a visszautal a 76. §ra, a szavatolótőke nagyságára, mértékére vonatkozóan a kitettségszámítás módjára. Ezekben az apróságokban van úgymond eltemetve az a bizonyos, amire itt… - mindannyian tudjuk. Azt gondolom, hogy ezeket a pontokat azért érdemes megnézni , mert a piaci érték fogalma, ahogy a költségvetési bizottsági mondandómban is említettem, és úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos, a piaci érték egy virtuális érték. Nagyon sok mindentől függ, függ attól, hogy működik, függ attól, hogy nem működik. Függ at tól kereskedelmi egységben, hogy termel, mennyit termel, hogyan termel. Különböző számítási módok vannak erre. A piaci érték fogalmát egyetlen jogszabály sem rögzíti. Azt, hogy a piaci értéket hogyan kell kiszámolni, már rögzíti, legalábbis egy, a jelzálog törvényhez kapcsolódó 25/1997es PMrendelet, amely döntően lakossági hitelezési körre volt értendő, és itt az a bizonyos három módszer, a piaci összehasonlító, a hozamszámítás és a nettó pótlási érték hármasa adhat egy olyan középértéket, amellyel a piaci érték viszonylag pontosan meghatározható. Ugyanakkor fontos elem ebben az egész rendszerben, hogy ez kényszermentes legyen, mind a két fél, az eladó is és a vevő is szerezni, illetve eladni akarjon, ne legyen semmiféle összejátszás, tehát tisztességes pia ci körülmények között történjék. Ezt a néhány dolgot kell véleményünk szerint pontosan megfogalmazni. Itt már elhangzott, és én a szavatolótőkére újabban nem akarok visszatérni, ez egy banki képlet szerinti számítás, pontosan meg lehet tenni. Egyetértünk v ele. Ez 10 százalékos szigorítást jelent egyébként a mai viszonyok között, ez elfogadható. A harmadik, amivel szeretnék foglalkozni, és itt mások is említették, különösen a fogyasztási hitelekre vonatkozóan. A fogyasztási hitelekre vonatkozó korábbi rendel kezést megszüntette a 2008/48as EKirányelv, amely 2008. április 23án lépett hatályba. Ennek a magyarországi átültetése fog megtörténni a második félévben, a második félévben lehet pontosan szabályozni a 200 euró alatti és a 75 ezer euró fölötti speciáli s banki szabályokat alkotva, illetve a közbülső sztenderdeket. Ezekre a hitelezési gyakorlatokra, feltételekre vonatkozó szabályokat azért mondom el ilyen részletesen, mert ez már megjelent, látható az uniós magyar nyelvű fordításban a jogtárban. Tehát aki ezzel foglalkozni szeretne, az már most tegye meg. Ma délelőtt a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Bankszövetség, Jelzálogszövetség, Pénzügyminisztérium és négy párt - Fidesz, MDF és a szocialista, illetve az SZDSZ - egy üttes beszélgetésén is felvetődött annak szükségessége, hogy már a fogyasztási hiteleket most szabályozzuk, illetve azokat az ingatlanalapú, ingatlanfedezetű hiteleket, amelyekről itt már szó volt. Az idő rövidsége és a kidolgozatlanság okán mi ezt nem jav asoljuk. Nem javasoljuk azért sem, hogy ne kerüljön veszélybe az a bizonyos bankmentő csomag, amiért éppen ezt a pénzügyi közvetítőrendszerről szóló, illetve a felügyeletről szóló törvényt hoztuk vagy fogjuk meghozni. Szüksége van ma a nemzetgazdaságnak ar ra, hogy ezt az 5 milliárd eurót, ha szükség van, akkor igénybe vegye; feltételeket szabott a folyósító. Továbblépve a törvényen, illetve azon az általános helyzeten, hogy a bázeli bankfelügyelet meghozta a döntését 2001ben, és mi most 2009ben eljutunk o da, hogy talán átvesszük majd a fogyasztási hitelek szabályozásánál vagy ezzel fogjuk átvenni, felteszem azt a kérdést, hogy nem kellenee vajon a nemzetgazdaság vagyonának értékelése kapcsán, a tárgyieszközértékelés kapcsán, a banki fedezetértékelés, bár milyen szerződésbiztosító mellékkötelem értékelése, ingatlanalapú
