Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
1643 beszélt, hogy körülöttünk mindenü tt a vártnál nagyobb visszaeséssel számolnak, akkor ez azt jelenti, hogy az exportpiacaink beszűkülnek. Ugye nem gondolta komolyan, hogy a kormány egyszerűen nem teremt piacokat és nem foglalkoztat munkaerőt? A másik a lakásépítés. Megint csak meg vagyok g yőződve arról, a képviselő asszony is tud róla, hogy amikor szóba jött a 20 százalékos áfa emelése, akkor az építőipar azt mondta, hogy amúgy is eladatlan lakástömeg van, és ha nőne az áfa, akkor még rosszabb lenne a kondíció. Elfogadnám, ha azt mondaná, h ogy bérlakásépítésre van igény, de azt megint csak költségvetési pénzből kellene finanszírozni. Tehát valahol kompromisszumot kellene kötni. S végül még egy mondat: azt hiszem, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok a patkó mindkét oldalán ülőknek az érdek e. S mutatja a mi kompromisszumkészségünket, hogy készek vagyunk megváltoztatni a törvényt, ha észrevettük, hogy túl szigorú. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Keller Lászlóé a szó. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnö k úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Bernáth Ildikó Képviselő Asszony! Érdeklődéssel hallgattam a felszólalását, és meg kell mondjam, szerintem az az indulatos ráolvasó beszéd, amit öntől hallottunk, nem segít a helyzeten. Valóban nem vagyunk könnyű helyzetben akk or, amikor a foglalkoztatást próbáljuk elősegíteni. Vannak tapasztalataink. 19962006 között a gazdasági növekedés gyakorlatilag minden évben meghaladta a 4 százalékot. Volt, amikor jelentősebben, máskor viszont csak csekély mértékben. A Fideszéra időszak ában még járulékcsökkentés is volt, a foglalkoztatás mégsem bővült. Azt hiszem, senki nem vitathatja el, a legfontosabb célkitűzés az, hogy több munkahely teremtését próbálja elősegíteni a kormány. Ehhez milyen eszközrendszere van? Vagy a beruházásokat pró bálja elősegíteni, a befektetéseket ösztönözni, vagy olyan szabályrendszert alkot, amiben kisebb teher terheli a munkaadókat, bízva abban, hogy ennek hatására ők majd több embert foglalkoztatnak, vagy pedig bővíti az állam a piacot, de ezt meglehetősen neh éz megtenni. Éppen ezért énszerintem nem kellene így beszélni arról a célkitűzésről, ami persze egy nagyon nagy gazdasági visszaesés esetén nem biztos, hogy eredményez foglalkoztatásbővülést, de arra legalább jó, hogy esélyt teremtsen a foglalkoztatásból k ikerülők számának a mérséklésére. Azt gondolom tehát, képviselő asszony, hogy nem érdemes indulatosan, hanem sokkal inkább érdemes… (Bernáth Ildikó közbeszólására:) , sajnos, igen, azt kell mondjam, érdemes szerintem reálisan megnézni azt, mi történt az elm últ időszakban, milyen lehetőségeink vannak, és ennek tükrében értékelni a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen. (A jegyzői székben Móring József Attilát dr. Szűcs Lajos váltja fel.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kékesi Tibor felszólalása következik. DR. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Gratulálok ezen az úton és módon is a megválasztásához, kinevezéséhez. Tisztelt Képviselőtársak! Tulajdonképpen örömmel hallottam Hargitai képviselőtársam felszólalását, aki már abban a fáz isban megelőlegezte, hogy a mai adóvita egy kicsit párbeszéd jellegűvé válhat, bár azt hiszem, hogy sem tartalmában, sem stílusában nem egészen erre a később kialakult vitára gondolt. Egyébként én magam is így készültem, és örültem ennek a felvetésnek, s e gy picit a korábban elhangzottakra reflektálva próbálok néhány kérdést kifejteni.
