Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1591 statisztikai átlagbért; másrészt pedig nincs érdekelve valaki abban, hogy jobban dolgozzon, többet keressen, tehát a termelékenység javítását is jelentősen viss zafogja a jelenlegi jövedelemadóztatás. Azt látja bárki, aki munkában áll, hogy ha az átlagbért megkeresi, akkor rendben van, akkor egy egész elviselhető adóterhelési szinttel kell számolnia, az átlagbér szintjén az úgynevezett marginális adóterhelés viszo nt 73 százalék feletti. Csak hogy magyarázzam, ez azt jelenti, hogy ha adott egységgel növekszik a jövedelemszint, akkor abból mennyit von el az állam, mekkora az adóterhelésemelkedés. Ez azt jelenti, hogy ha valaki az átlagbér szintjén él, és átgondolja, hogy érdemese neki többet dolgozni és többet keresni, akkor azt a választ kapja, hogy 73 százalékot vagy annál egy kicsit többet el fog venni tőle az állam. Hogyan javíthatnánk így a termelékenységet, hogyan ösztönözhetnénk így bárkit is arra, hogy próbá ljon picit többet dolgozni, picit jobban dolgozni, picit jobban hozzájárulni a megtermelt javakhoz, és ezáltal ő is többet keresne. Mert valójában nem kereshet többet, mert ennek a nagy részét elvonja az állam. Ezen a logikán kell változtatni, ezen a logik án kell módosítani, amikor kialakítjuk a jövőbeni adóterhelés szintjét. Az idén ebben picit tudunk lépni. Szintén a benyújtott tervek szerint - csak hogy más oldalról is magyarázzam - azért is ragaszkodunk 2009re a már benyújtott tervekhez, mert ez várako zásként beleépült mindenkinek a gondolkodásába. Különösen a kkvszektorban látjuk, hogy szinte be vannak már tervezve a költségstruktúrába a 2009re előterjesztett adócsökkentések. Tehát szeretnénk ragaszkodni ahhoz a megoldáshoz, hogy a sávhatárt toljuk f el az 1 millió 700 ezer forintos éves jövedelemsávról 1 millió 900 ezer forintos jövedelemsávra. Ez az idén már ezt a fajta adóterhelésstruktúrát némileg változtatja, és éppen ebben a jövedelemsávban ad kedvezményeket. Tisztában vagyunk vele, hogy a jövőr e nézve a teljes jövedelemsávra át kell alakítani az adóterhelést. Nem gondoljuk, hogy az átlagbérig az adóterhelés lényegesen változtatható. Szeretnénk kicsit csökkenteni, de - mint jeleztem - ott az adóterhelés eleve meglehetősen alacsony. Az átlagbértől kezdődően pont azért, hogy a termelékenységet, az önkéntes adófizetési hajlandóságot javítsuk, nagyobb arányú adócsökkentést kell megvalósítani a keresők, a munkába állók oldalán, és értelemszerűen megfontolandó, hogy a valójában magas, jelenleg különadóz tatás alatt álló jövedelmi szinten keresőkkel mit tegyünk akkor, amikor minden forintot ki kell számolnunk. Hosszú távon ott is teljesítményt visszafogó a jelenlegi jövedelemadóztatás, hosszú távon ott is azt kell mondjuk, hogy az úgynevezett marginális ad óterhelés - elnézést kérek, de többször nem ismétlem ezt a terminus technicust - visszafogja a magyar gazdaság teljesítményét. Nyilvánvalóan ismert azonban ezzel kapcsolatban az az igény, hogy amikor viszont minden forintot meg kell számolnunk, akkor elsős orban ne a legmagasabb jövedelemszinten élők helyzetét könnyítsük. Felmerül mindezzel kapcsolatban a kérdés, hogy ha abban a jövedelemadóstruktúrában csökkentünk, amivel kapcsolatban eddig is az volt a vád, hogy nagyon sokan kimenekülnek alóla, és nagyon sokan nem akarják megfizetni az adót, akkor eközben hogy érjük el azt, hogy akik egyébként tényleg jobb jövedelmi viszonyok között élnek, azok arányaiban megfelelően járuljanak hozzá a közterhekhez. Ezt egyrészt biztosítja már az a forgalmiadóztatásjavasl at, amit 2009re szeretnénk előterjeszteni, ami azt jelzi, hogy nem kifejezetten csak az alacsony jövedelemszinten élők által fogyasztott termékek magasabb áfaterhelés alá esnek, másrészt azt gondoljuk, szükségszerű, hogy a vagyon adóztatása terén tegyünk előremutató lépéseket, olyanformán, hogy a legkönnyebben elérhető vagyontárgy, az ingatlanvagyon kerüljön be az adórendszer fókuszába, az adórendszer olyan módon próbáljon jövedelem- és vagyonarányos adóterhelést kialakítani, hogy ha a jövedelemoldalon nem vagy nem megfelelően tudja megtalálni az adófizetők teljes körét, akkor a vagyont vonja adóztatás alá, különösen azok esetében, ahol a megkeresett és leadózott jövedelem nincs arányban a felhalmozott vagyonnal, a bevezetett ingatlanadó egy effektív adóteh ernövekedést eredményezzen, azaz ez a réteg jobban járuljon hozzá a közteherviseléshez. Mit fog jelenteni mindez technikailag? E javaslat eredményeként szeretnénk egy olyan új jövedelemadótáblát kialakítani, amely nagyjából kétkulcsos, pontos kulcsok meg határozása nélkül - mert mint mondtam, ez a munka jelenleg még folyamatban van - biztosítja azt, hogy az adózók 90
