Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BODÓ IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
156 Szintén alkotmánybírósági inspirációra szabályozza a javaslat a lőfegyverhaszná lat kérdését. A javaslat meghatározza az alkotmánybírósági döntés igényének megfelelően a miniszter rendeletalkotási kompetenciáját, azonban erről is elmondható, hogy túlságosan széles körű és indokolatlan, és nagy felhatalmazást ad a rendeleti szabályozás ra. Alkotmánybírósági döntés született a kormány jogszabályalkotási gyakorlata nyomán a tekintetben is, hogy fellebbezés, illetve jogorvoslat kizárása rendeleti úton nem lehetséges, a fellebbezé si jog indokolt esetben is csak törvényi úton korlátozható, ezért kell módosítani a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt. A halászatról és a horgászatról szóló ’97. évi XLI. törvény módosításának célja a halvédelmi bírságolás és az ehhe z kapcsolódó szankciók eljárási rendjének egyszerűsítése, az állami horgászjegy visszavonási szabályainak pontosítása. Üdvözlendő a bírság összegének emelése, amely a bírság elrettentőképességét emeli, ugyanakkor kérdés, hogy a szaporodó és várhatóan még t ovább növekvő hallopások és rablások megállításához elegendőe. A széles intervallum, amely 10 és 500 ezer forint közé teszi, azt jelenti, hogy sok múlik a bírságot kiszabó személy mérlegelésén. Új elemként került a javaslatba az állami tulajdonú halászat i vizekre kutatási célú halászati engedély lehetőségének biztosítása. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosítása a szakértői munka, a szaktanácsadói tevékenység végzését lehetővé tevő engedélyek és névjegyzékek szabályát alakítja át az európa i jogrendszer szabályainak megfelelően. Tisztelt Ház! Érdekes megoldásként tartalmazza a javaslat, hogy tulajdonképpeni hatósági feladat ellátására, amely a szaktanácsadói tevékenység ellenőrzését jelenti, a kormány által kijelölhető legyen olyan szervezet is, amely alapvetően nem lát el közigazgatási feladatot. Mint az indoklásból kiderül, a gombhoz kell varrni a kabátot, mert erre a feladatra már kijelölték korábban az MVH vidékfejlesztési képzési és szaktanácsadói intézetét, amely azonban a feladat elvég zését szabályozó törvényi feltételeknek nem felel meg, ezért módosítani kell a törvényt. Ez a megoldás mindenesetre a kormányoldal jogállamiság iránti elkötelezettségét teszi kérdésessé. Az ingatlannyilvántartásról szóló törvény módosítását szintén alkotm ánybírósági döntés kényszerítette ki, amely a jogorvoslati lehetőséget szabályozza, illetve előírja a különböző szintű jogszabályok, így törvények, kormány- és miniszteri rendeletek összhangjának szükségességét. A javaslat a 9. §ban a mezőőri szolgálat lé trehozását szabályozza, és végre egyértelművé teszi, hogy a szolgálat működéséhez a központi költségvetés hozzá kíván járulni. A hozzájárulás mértékének meghatározása azonban már kifogásolható, hiszen a (2) bekezdés kezdetén a működési költség felét kínálj a a kormány, hogy a mondat második felében azonnal visszakozzon, és a “felét, de legfeljebb külön jogszabályi úton meghatározott összeggel” fordulattal éljen. Ez magyarul azt jelenti, hogy a felét, de természetesen lehet kevesebbet is. A vidéken tapasztalh ató állapotokat ismerve, a mezei lopások mármár elviselhetetlen szintre növekedését figyelembe véve sokkal inkább a rend helyreállítása iránti elkötelezett szabályozásra lenne szükség. A géntechnológiáról szóló törvény módosítására a szokásos fellebbezési eljárási rend alkotmányossági helyretétele miatt került sor, illetve pontosításra a környezeti kockázat értékelésének a fogalma. Az Európai Bizottság 2008/2255. számú kötelezettségszegési eljárása szerint szükséges módosítani a jogszabályt, ugyanis az nem rendelkezett arról, hogy bizonyos módosított szervezetek zárt rendszerű felhasználásáról milyen módon köteles határozni az illetékes hatóság. (12.50) Az állatvédelmi törvény módosítása egyrészt meghatározza azt az eljárási rendet, amelyet akkor kell alkal mazni, ha az állattartó nem megfelelően alkalmazza a jogszabályba foglalt rendelkezéseket. A települési önkormányzatok feladatává teszi a jogszabály a kóbor állatok befogását, amelyhez azonban forrásokat ezúttal sem rendelnek. Új elemként kerül az állatvéd elmi törvénybe alcímként az
