Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BODÓ IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
155 ELNÖK (dr. Áder Ján os) : Megadom a szót Bodó Imre képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. BODÓ IMRE , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő jav aslat úgynevezett salátatörvény jelleggel több, a mezőgazdaság különböző ágazatait érintő jogszabály módosításait tartalmazza. A módosítás indoka vagy az Alkotmánybíróság rendelkezéseinek való megfelelési kényszer, vagy ténylegesen a jogszabályok jobb hasz nálhatóságának, pontosításának, esetleg kiegészítésének szándéka, illetve bizonyos európai uniós jogharmonizációs kötelezettség. Az Alkotmánybíróság 77/2008. számú határozata megsemmisítette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működésé ről szóló 274/2006. számú kormányrendelet azon részét, amely kimondta, hogy az MGSZH határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az Alkotmánybíróság kimondta azt az alapvető jogelvet, amelyet illett volna ismerni a rendelet megalkotóinak, hogy a fellebbez ési jog korlátozása csak törvényi úton lehetséges, rendeletek ilyen kitételt nem tartalmazhatnak. A 41/2008. számú alkotmánybírósági határozat ugyanakkor véget vet annak az utóbbi időszakban elterjedt kormányzati gyakorlatnak, hogy a törvények csak keretet szabnak, és gyakorlatilag korlátlan felhatalmazással ruházzák fel a végrehajtó hatalmat a rendeletalkotások tekintetében. Számtalanszor kifogásoltuk, hogy a Gyurcsánykormány áttért a rendeleti kormányzásra. Persze értjük, hogy a kisebbségi kormányzás így nagyobb eséllyel oldható meg, azonban még ez sem jelentheti az alkotmányos keretek átlépését. Az európai uniós jogharmonizációs kötelezettség az előterjesztés szerint technikai jellegű, azonban ne menjünk el szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy erre a kötelezettségre az Európai Bizottság 2008/255. számú kötelezettségszegési eljárása keretében hívta fel a figyelmet. Az állattenyésztésről szóló törvény módosítása adatbázis létrehozását célozza meg, amelyben meg kívánja teremteni az összhangot a közérdek ű adatok nyilvánosságáról szóló ’92. évi LXIII. törvénnyel és az Alkotmánybíróság 47/2008. számú határozatával. Ez kimondja, hogy az adatok kezeléséről törvényi szinten szükséges rendelkezni. A javaslatban szereplő adattömeg azonban túlságosan széles körű, bizonyos esetekben indokolatlan lehet termelő vagy tenyésztő szervezetekről vagy személyekről ilyen adattömeg nyilvántartása. Szintén az Alkotmánybíróság kötelezte a jogalkotót, hogy határozza meg, a törvény azon rendelkezése, amely felhatalmazza a minisz tert különböző szabályok rendeleti meghatározására, meddig terjed ki, azaz szabályozni szükséges a rendeletalkotás kereteit is. A javaslatban szereplő rendeletalkotási felhatalmazás is túlságosan széles körű, és gyakorlatilag mindent a miniszteri rendelet hatáskörébe sorol. A termőföldről szóló törvény módosítása ésszerű és indokolt. A hegyközségi törvény módosítása az újratelepítési jogok regisztrációját kiemeli a hegybíró hatásköréből és az MVH eljárásához köti, azaz helyi szintről, a jobb figyelemmel köv etés indoklásával, mintegy központosítja a szőlőtelepítéssel kapcsolatos eljárást. Tisztelt Képviselőtársaim! A vadászati törvény módosításának egyik indoka szintén az Alkotmánybíróság határozata, amely az előzőekhez hasonlóan a rendeletalkotás jogának és terjedelmének meghatározását írja elő. A vadon élő madarakra vonatkozó jogszabályt az európai uniós jogharmonizáció teszi szükségessé. Pontosításra kerül a vadon élő állat, illetve az elejtett vad tulajdonjoga, a vadászati idény és vadászati idő, illetve a tilalmi idő fogalma, valamint a vadászható és a nem vadászható állatfajok köre. A vadászterület földtulajdonosának lehetőségei, illetve a földtulajdonosi közösség működésének szabályozása régi adóssága a jogalkotónak, amelyet most igyekeznek pótolni. A ja vaslat pontosítja a vadaskert fogalmát, illetve létesítésének és működésének feltételeit, valamint bevezeti a tulajdonképpen vadhús előállítására szolgáló vadfarm fogalomkörét.