Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
124 A másik vitatott ügy a szabad rendelkezésű erdők ügye, amely az erdészeti hatóság engedélyével, de nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült, e törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősített terület, és így tovább és így tovább, köz te a tulajdonos kérelme alapján kérelmezett önerdősülés. Szabad rendelkezésű erdőkre a törvénytervezet károsítók elleni védelemre, káros tevékenységek elleni védelemre, az erdő talajának védelmére, az erdőtűz elleni védelemre, valamint bizonyos eltérésekke l az erdő telepítésére, nyilvántartására, a fakitermelésre, az erdő látogatására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Tehát nem szabados, hanem a már meglevő erdőállomány érdekeit figyelembe vevő szabad rendelkezésű erdőről van szó. Előnye: növelheti a fá val borított terület nagyságát, és nem terheli a támogatási keretet. A harmadik vitatott kérdés az engedélyezési eljárás körül alakult ki. Ennek lényege: a körzeti erdőtervben megszabott feltételeket kielégítő, a gazdálkodó által benyújtott erdőtervet az e rdészeti hatóság jóváhagyja, engedélyezi. (10.00) Ezt követően a gazdálkodónak csak éves bejelentési kötelezettsége van. Ezzel a hatóság mintegy mentesíti magát a határozathozatal mint bürokratikus aktus alól, s marad ideje a tőmelléki folyamatok tartalmas abb ellenőrzésére. A tervezet - az évszázados igazgatási hagyományok és eredmények figyelembevételével - foglalkozik az igazgatatási és erdőgazdálkodási egységek kialakításával, az erdőgazdálkodó és a hozzá kapcsolódó nyilvántartás szabályaival. Ez nyilván jogszabályalkotási követelmény, de ettől alakul úgy a törvénytervezet, hogy túlságosan hosszúvá válik. A tervezet alapján az erdőgazdálkodásért felelős miniszter legfeljebb 16 fővel országos erdőtanácsot hoz létre, amely véleményt nyilvánít jogszabályter vezetekről, hosszú távú fejlesztési elképzelésekről, a vagyonkezelésről - és így tovább , javaslatot tesz az erdővédelemmel, kutatással, erdészeti képzéssel, védelemmel, fenntartással kapcsolatos kérdésekben. A tanácsban egyenlő arányban vesznek részt az erdők ügyével foglalkozó kormányzati szervek, az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekeit képviselő szervek, az erdők ügyével foglalkozó tudományos intézetek, az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkozó környezet- és természetvédő, természetjáró, t urisztikai és ismeretterjesztő szervezetek. A törvénytervezet a rendeltetés céljától függően védelmi, közjóléti és gazdasági rendeltetésű erdőket különböztet meg. A rendeltetés megváltoztatásáról a tervezet úgy rendelkezik, hogy azt az erdőgazdálkodó kérés ére az erdészeti hatóság engedélyezheti. Közérdekből - hatáskörükön belül - a miniszterek is kezdeményezhetik a rendeltetés megváltoztatását. Ha már szóltam a rendeltetésről, szólni kell arról is, hogy ha a rendeltetés meghatározására vagy megvá ltoztatására közérdekből kerül sor, akkor az erdőgazdálkodó kárát és többletköltségét a kezdeményezőnek meg kell térítenie, és kezdeményezését az erdészeti hatóság számára a megállapodással együtt be kell mutatni. A tervezet rendelkezik az erdőfelújítási e ljárásokról és a fakitermelés módjáról is, amelyeket alapvetően az üzemmód határoz meg. Az üzemmód lehet: vágásos, szálaló, átalakító, valamint faanyagtermelést nem szolgáló. A szálaló üzemmód akkor alakul ki, ha felújítási kötelezettséggel járó véghasznál at nem keletkezik, a faállomány fakészlete állandó, a korösszetétel változatos, folyamatos erdőborítás van. Az üzemmódot új erdő telepítésekor a helyi viszonyok, az állomány és fafajtaösszetétel alapján - kivitelezési terv jóváhagyásakor - az erdészeti ha tóság erdőrészletenként állapítja meg. Az üzemmód megváltoztatásának engedélyezése is ugyanezen hatóság jogkörébe tartozik. Védett természeti területen a természeti védelmi kezelésért felelős szerv kezdeményezheti a változtatást.
