Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
125 Az egyeztetési folyamat eg yik eredménye, hogy a természetvédelmi civil szervezetek és a törvényt beterjesztő minisztérium között megállapodás született a védett erdőterületeken folytatandó üzemmód vonatkozásában, amit nyilván majd módosító indítvánnyal tudunk átvezetni a törvényen. Az erdővagyon védelméről, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységről az állam a körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályok, miniszteri rendeletben történő szabályok megalkotásával, hosszú távú körzeti erdőterv készítésével, az adattár működtetésé vel, a bejelentési, engedélyezési rendszerrel gondoskodik. Mindezekről e törvényben és külön jogszabályokban foglaltak alapján az erdőgazdálkodásért felelős miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel közösen köteles gondoskodni. A körzeti erdőter vet az erdészeti hatóság készíti el. Az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának törvény szerinti végzését az állam különös előírásokkal ellenőrzi, hisz a fenntartási, védelmi és haszonvételi tevékenységet az erdészeti hatósághoz be kell jelenteni. A kül önleges szakmai előírások ismertetését mellőzve szólni kívánok még az erdővédelem egyes kérdéseiről. A tervezet a VI. fejezetben, az 5061. §okban foglalkozik a növényi, állati és egyéb szervezetek, az úgynevezett biotikus erdőkár, a vadállomány, az erdőt veszélyeztető egyéb tevékenység, a hó, a jég, szél okozta kár - az abiotikus kár - kérdéseivel. Ezekben a szakaszokban az erdőgazdálkodó, az erdővédelmi szolgálat, a vadászati hatóság, az élelmiszerláncfelügyeleti szerv feladatait rögzíti a tervezet. Rés zletesen foglalkozik ez a fejezet a tűz elleni védelemmel, e vonatkozásban az erdőgazdálkodó, a kijelölt tűzrakó helyen tüzet gyújtó, az erdészeti hatóság, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladataival. A törvény VII. fejezete a 6270. §okig foglalkozik az erdei haszonvétel főbb szabályainak rögzítésével. Ezek: a fakitermelés, az erdészeti szaporítóanyaggyűjtés, a vadászati jog gyakorlása, a gomba, vadgyümölcs, moha, virág és gyógynövény gyűjtése, a méhészeti tevékenység - és így továb b , amelyekkel kapcsolatban alaptétel, hogy nem károsíthatják, veszélyeztethetik a biológiai sokféleséget, a felszín alatti és felszíni vizeket, az erdő talaját, természetes felújítását, a védett természeti értékeket, az erdei életközösséget. A haszonvéte l szabályait a törvény, illetve bizonyos vonatozásban e törvény felhatalmazása alapján az erdőgazdálkodó határozza meg. A haszonvételek közül a legdrasztikusabb beavatkozás a fakitermelés. Fakitermelést az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni. A fásításból, a szabad rendeltetésű erdőből történő kitermelést az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. A fakitermelés végrehajtója köteles a munka végzésére az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és az erdészeti szakszemélyzet által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot - annak másolati példányát - magánál tartani. Ezek a későbbiek során a kitermelt fa szállításánál, a szállítólevélen való feltüntetéssel tehetik átláthatóvá a fa útját. Az általános vita megkezdése óta eltelt időben folytatódott az egyeztetés a szakmai és a természetvédő szervezetek, a törvényt előkészítő FVMes és KvVMes hivatalnokok, szakemberek és a természetvédők képviselői között. Az egyeztetések konszenzuskeresők, szakmailag magas színvonalúak és kulturá ltak voltak, de ami még ennél is fontosabb: eredményesek. A vita persze valószínűleg folytatódik a törvény elfogadása után is, és ez nem baj. Nem baj, mert tapasztalataim szerint az előzőekben leírt vita közelebb viszi a feleket, csökkenti a két fél között ma még tapasztalható, a kívülálló számára szinte érthetetlen ellentéteket. Ezek után bátran mondom ki: a T/6934. számú törvénytervezet elnyerte azt a formáját, amelyet fő vonásaiban, filozófiájában az érdekeltek, érintettek, érdeklődők elfogadnak, tehát a lkalmas általános vitára. Persze még javítható és javítandó, tökéletesíthető a tervezet. Mi, szocialisták is készen állunk erre, és várjuk képviselőtársaink javaslatát is. Miközben egy szinte teljes körűnek nevezhető politikaitársadalmiszakmai konszenzus kialakulásáról szóltam, nem hagyhatom szó nélkül azokat a felvetéseket sem, amelyek a közeljövőben megválaszolásra, megoldásra várnak. Ilyen a teljesség igénye nélkül például a
