Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
123 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő törvénytervezet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról többéves, többfordulós egyeztetés után nyerte el mai tartalmát. A törvénytervezetet először szinte teljes elu tasítás fogadta a szakma részéről. A mai állapot majdnem teljes, de legalábbis relatív konszenzuson nyugszik. Néhány tisztázandó kérdés még folyamatban van az erdőgazdálkodók és a természetvédők között. A 2005ben még törvénymódosításként elindult tervezet 2007ben egy teljesen új törvénytervezetet eredményezett. Az egyeztetési munkában az Országos Erdészeti Egyesület, a Fagosz, az Erti, a Megosz, az egyetemi tanszékek és tudományos konferenciák működtek közre. A 108 paragrafusban megfogalmazott, 65 oldalon megjelenő tervezet részletesen fogalmazza meg a cél- és eszközrendszert a motiváló tényezőkkel együtt. A 13 fejezet átfogja az erdők ügyének egészét az erdő rendeltetése és az üzemmódtól az erdő igénybevétele és megosztásán át az elrendelt erdőgazdálkodás i tevékenység, az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírságig. Foglalkozik azokkal a fogalmakkal, meghatározásokkal, amelyek a szakmai közbeszédben, vitákban egyértelműsítenek, az erdő telepítésétől az erdőápolási feladatokon át a fa kitermeléséig. Egyértelműsíti az erdőigazgatás, az erdővédelem szabályait, mozzanatait. A törvény előkészítése során egymásnak ellentmondó bírálatok érték a tervezetet: túlságosan részletes, míg mások szerint túlságosan liberális, ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy nem szabályoz minden egyes előforduló gyakorlatot, ami persze nem is lehet egy törvény feladata. Ha saját véleményemet mondhatom, több vonatkozásban megengedőbb szabályokat tartalmaz a hatályosnál, például a szabad rendelkezésű erdők ügye, ugyanakkor a ko r kihívására megfelelően reagál az erdővédelmi szolgálat bevezetésével, a faanyag nyomon követésére utaló kitétellel. A bírságok vonatkozásában - ez az erdőgazdálkodók véleményével is egyezik - túlzottan szigorúnak tartom. Én valahol a két szélső vélemény között ítélem meg a törvénytervezetet. Átalakulóban levő társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink vonatkozásában megfelelőnek, hosszú és középtávon egy sokkal tömörebben megfogalmazható erdőtörvény kiindulási alapjának tekintem az előttünk levő terv ezetet. A törvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő mint életközösség és élőhely fennmaradását, továbbá hogy az erdő a hármas funkciój ának, azaz a környezetre, a társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásával hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a vidékfejlesztéshez, a környezeti állapot javulásához, hogy csak néhányat eml ítsek; azaz az emberi élet fenntartásához, az egészséges környezethez fűződő alapjog alapján. Az erdőtörvény hatálya kiterjed az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre, az erdészeti tev ékenységet szolgáló földterületre. Nem terjed ki arborétumra, közparkra, egy hektárnál kisebb vagy a fák tőnél mért távolsága szerint 20 méternél keskenyebb sávokra, hogy csak néhányat említsek. A tervezet aszerint, hogy a szóban forgó erdő hogyan keletkez ett, a természetességi állapot figyelembevételével természetszerű erdőket, származékerdőket, átmeneti erdőket, kultúrerdőket, faültetvényeket határoz meg, különböztet meg, és rögzítteti az erdészeti adattárban. Itt kell megemlíteni, hogy az erdőgazdasági t evékenységet - és ez hatja át az egész törvénytervezetet - úgy kell végezni, hogy az természetességi állapotot ne romboljon. Sokak által vitatott, de a racionális gazdálkodás szempontjából abszolút elfogadható szabály a védelmi és közjóléti erdők körébe ne m tartozó, öt hektárnál kisebb erdő tulajdonosi cseréjének lehetősége - földcsere, erdőcsere , amelyek során behajtott ellenértéket az erdő javára, tulajdon megszerzésre, telepítésre kell fordítani. Az erdő haszonbérbe adása azonban részünkről is vitatott kérdés.
