Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 24 (199. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9045. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
1196 ki értük, mert protestáns voltam. Aztán értem jöttek, és addigra már senki sem maradt, aki kiálljon mellettem.” A mai helyzetre és a gyűlöletbeszédre gondolva egyetlen országban sem tűrhető, ha azért nem lépnének fel az emberek, ha a magyarokat gyalázzák, mert nem magyarok; nem lépnének fel, ha zsidóznak, mert nem zsidók; nem lépnének fel, ha cigányoznak, mert nem cigányok; ha mi azért nem lépnénk fel, mert úgy véljük, hogy a demokrácia mindent kibír. Ha nem lépünk, akkor úgy járhatu nk, mint Niemöller tiszteletes, aki milliókkal együtt szintén nem hitte el, hogy a weimari köztársaságból az lehet, ami lett. Mindezek alapján kérem, hogy a tisztelt Ház az alkotmánymódosítási javaslatot vitassa meg, és kérem a tisztelt képviselőket, hogy ezt követően szavazataikkal támogassák és fogadják el azt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabá ly szerint 15 perces időkeretben, elsőként Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, MSZP. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Magyarországon az utóbbi években bekövetkezett egy különösen nyugtalanító fejlemén y, miszerint jelentősen fokozódott a közbeszédben tapasztalható rasszizmus. A sajtóban és az interneten rendszeresen jelennek meg antiszemita cikkek, a romaellenes közbeszéd pedig láthatóan egyre elterjedtebb és virulensebb. Különösen az egyik radikális jo bboldali csoport létrehozása és egyre erősebb jelenléte keltett komoly aggodalmakat a civil társadalom és a kormány tagjaiban, nemcsak a csoport nyíltan cigányellenes és antiszemita megnyilvánulásai miatt, de azért is, mert olyan félkatonai stílusú egyenru hákat és jelvényeket viselnek, amelyek erősen emlékeztetnek arra a jobboldali pártra, amely rövid időre megszerezte az uralmat, és több százezer zsidó és roma meggyilkolása is terhükre írható. Legalább egy olyan, faji indíttatású, erőszakos cselekmény tört ént, amelyet esetlegesen hozzá lehet kapcsolni ennek a csoportnak a rasszista megnyilvánulásaihoz. Tisztelt Országgyűlés! Az imént elhangzottak nem az én kútfőmből származnak, hanem ezeket a megállapításokat az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elle ni bizottságának jelentéséből idéztem, amely idén februárban került nyilvánosságra. (13.20) A bizottság következtetése szerint ugyanakkor a véleményszabadság nagyon magas szintű alkotmányos védelme Magyarországon mostanáig lehetetlenné tette a hatóságok sz ámára, hogy hatékony jogszabályokat léptessenek hatályba a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. A magyar jogrendszerben kizárólag a rasszista megnyilvánulások legszélsőségesebb formái büntethetők, például a közvetlen erőszakra való uszítás, ezek a követe lmények viszont annyira magas szintűek, hogy tulajdonképpen szinte sohasem alkalmazzák őket. Bár egyrészről igaz, hogy a jogszabályok önmagukban nem tudják megakadályozni a rasszista hozzáállást, a Magyarországon érvényes, szinte korlátlan szólásszabadság megnehezíti azt a munkát, amelynek célja egy saját tagjaival szemben nyitottabb és toleránsabb társadalom létrehozása. A rasszizmus és intolerancia elleni bizottság határozottan ajánlja, hogy a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják felül, a Magyarország on hatályos rasszista megnyilvánulások elleni jogszabályok mennyire teljesítik a nekik szánt feladatokat. Tisztelt Országgyűlés! A hazai törvényalkotásnak ugyanakkor fel kell ismernie, hogy olyan büntetőjogi vagy polgári jogi tényállást nem tudott alkotni, amely a magyar Alkotmánybíróságnak az 1990es évek elején kialakított szűrőjén átmegy. A 95/2008as Abhatározat leszögezi, hogy a szólásszabadság korlátozását nem alapozhatja meg a szélsőséges álláspont tartalma, kizárólag annak közvetlen belátható követ kezménye. A korábbi, “Gyalázkodás” címet viselő büntető törvénykönyvi tényállás alkotmányellenességét megállapítva a testület kimondta, hogy a gyalázkodás tényállásába
