Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 24 (199. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9045. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1197 foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők. Az Alkotmánybíróság azonban korábban már nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a törvényalkotó a közösségek méltóságának védelméről büntetőjogi eszközökkel is gondoskodjék. Megállapította ugyanis, hogy a személyek nemcsak az állampolgárok közösségéhez, hanem e körnél szűkebb csoportokhoz, kö zösségekhez is tartoznak. Ha az egyént egy csoporthoz tartozására tekintettel olyan súlyú és olyan intenzitású jogsérelem éri, amelynek orvoslása indokolt, lehet akár a büntetőjog eszközeit is igénybe venni, tehát azokat is maga után vonhatja. Kovács Péter alkotmánybíró ugyanakkor - tekintettel az Alkotmánybíróságnak a véleményszabadság korlátozhatóságával összefüggésben kialakított, az előbbiekben említett tesztjére - felhívja a figyelmet a következőkre: a véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai v annak. Amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Kovács Péter alkotmánybíró úgy véli, hogy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátnak tekin thetők a Magyarország által elfogadott, a hazai jogrendbe beépített nemzetközi szerződések - amelyekre államtitkár úr is utalt , illetve az európai jognak azok a normái, amelyek kötelezőek és e tekintetben tartalmilag relevánsak. Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat meglátásunk szerint arra törekszik, hogy az előbb idézett gondolatoknak is megfelelően biztosítsa a belső jog és a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek összhangját, amelyre nézve maga az alkotmány is előírást tartalmaz. Több mint negyvenéves nemzetközi egyezmények szellemiségét emeli be a magyar alkotmány keretei közé. Felhívom a tisztelt Országgyűlés figyelmét, az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága többek között azt is hangsúlyozta, hog y a futballhuliganizmussal, a gyűlöletbeszéddel, az interneten terjesztett rasszista anyagokkal vagy a magánszférában rasszista szempontokra utaló megkülönböztetésekkel szemben az állam nem maradhat tétlen, az ellenük való fellépést fel kell építenie, és s zükség esetén jogszabályi reformok révén is biztosítania kell. A szocialista frakció megítélése szerint a törvényjavaslat erre törekszik, ezért azt képviselőcsoportunk támogatja, és elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az M SZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, KDNP, szintén 15 perces időkeretben. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem sok nemesebb ügy van a gyűlölet elleni fellépésnél. A jogban, az alkotmányjogi kérdésekben járatlan ember ezért bizonyára értetlenül fogadja, hogy miért van vita ilyen kérdésben, hiszen egy alapvetően fontos erkölcsi szabály alkotmányba emeléséről volna szó, egy olyan erkölcsi szabályról, amelynek minden jóérzésű ember számára zsinórmértékül kell szolgálnia. Miért fogalmazódtak meg tehát fenntartások a kormány javaslatával szemben? - mert megfogalmazódtak. Most ugyan én vagyok az első a megszólalók köréből, aki e fenntartásokna k hangot fogok adni, de ezek a fenntartások ismeretesek a nyilvánosság előtt a közelmúltban lefolyt és folyamatosan folyó vitákból, ismerjük mi, képviselők a törvényjavaslat, az alkotmánymódosító javaslat megszületését megelőző, már hosszadalmasan folyó és többszöri egyeztetésekből, az ott elhangzottakból, és a tegnapi alkotmányügyi bizottságban lefolyt vitában is megfogalmazódott mind a három frakció részéről ilyen fenntartás, és kifejezésre jutott, hogy a Szocialista Párt frakcióján kívül egyetlenegy párt sem támogatja ezt az alkotmánymódosítást. De megfogalmazódott ez civil szervezetek részéről is. Melyek azok az indokok, amelyek ezeket a fenntartásokat megalapozzák? Engedjék meg, hogy a magunk, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának megközelítéséből adjak választ erre a kérdésre.
