Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár:
117 előtt. A kötelezővé tett angolnyelvtanítás helyett például a sokszínűség megőrzése érdekében kellene erőfeszítéseket ten nie az oktatáspolitikának, mint ahogyan azt több frankofon országban teszik. Örömteli kötelességem még megemlíteni, hogy a múlt heti frankofon elnöki találkozó rendkívüli sikerrel zárult, mintegy 20 európai vendégünk nemcsak Budapest szépségétől volt lenyű gözve, hanem igen magasra értékelte mind a konferencia megszervezését, mind a megbeszélések tartalmi színvonalát. Jó volt végre megélni, hogy miközben Magyarországot egyremásra minősítik le különböző nemzetközi szervezetek pénzügyi, gazdasági és kormányza ti teljesítményük hanyatlása miatt, ezúttal büszkén húzhattuk ki magunkat az elismerések hallatán. Köszönet illeti ezért a munkában részt vett képviselőtársaimat, de elsősorban a parlament Külügyi Hivatalának magas színvonalúan professzionális csapatát. Kö szönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Horváthné Fekszi Márta államtitkár asszonynak. HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Elnök Ú r! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Asszony! Örömmel hallottam a megemlékezését a frankofon szervezet parlamenti üléséről. Mint közismert, a kormány, a Külügyminisztérium a szervezet céljait - amelyet ön is ismertetett - teljes mértékben támogatja, h iszen ezek olyan nemes célok, amelyek teljes egészében egybevágnak a parlamenteken átívelő valamennyi kormány célkitűzésével. 1970ben alakult a jelenlegi Frankofónia Nemzetközi Szervezetének első csírája, és az immár 53 tagállammal rendelkező szervezetnek azok a teljes jogú tagjai, akik a francia nyelvet beszélik, valamilyen módon a francia gyarmatbirodalomhoz kötődnek akár Afrikában vagy akár Ázsiában. Magyarország 1997 óta társult tag, és ennyiben részt veszünk a szervezet munkájában. 13 társult tag van, és egyébként a környezetünkben lévő szinte valamennyi állam társult tag, gondolok itt Horvátországra, Szlovéniára, Szlovákiára, Lengyelországra, Csehországra, és akár Ausztriát is említhetném. Magyarországon a francia nyelvnek kulturális és a demokrácia, a függetlenség kivívásához kötődő hagyományai vannak, gondolhatunk itt a magyar jakobinus mozgalomra, az 1848as szabadságharcra és forradalomra, vagy akár a Nyugat köré szerveződő költőkre és írókra. Hogy miért fontos nekünk a frankofon szervezet és a fra ncia nyelv? 2003ban a szervezet a Belgiumi Francia Közösséggel és Luxemburggal aláírtak egy közös együttműködési nyilatkozatot, amelynek az elnevezése: a francia nyelv az Európai Unióban. Na ez az, ami nekünk nagyon fontos az irodalmi, kulturális és törté nelmi hagyományaink miatt. A 2011es elnökségi felkészülésünk keretében mi csatlakoztunk ehhez a felhíváshoz, és mi is célul tűztük ki, hogy a Budapesti Francia Intézet és a Frankofónia Nemzetközi Szervezete segítségével évente mintegy 500 magyar köztisztv iselő sajátíthassa el úgy a francia nyelvet és a szépségeit, hogy az uniós elnökségünk idejére valóban egy olyan köztisztviselői gárda jöhessen létre, amely a francia nyelvet tárgyalóképes módon ismeri, és azokat a tanácsi munkacsoportokat, amelyekben az e lső nyelv a francia és nem az angol, le is tudja vezetni. (9.30) Ennek érdekében mi nemcsak a szervezettel, hanem a Francia Intézettel és természetesen a budapesti francia nagykövetséggel is együttműködési megállapodást kötöttünk, már ősszel elindultak a t anfolyamok, és a kormánytisztviselők nagy részét már beiskoláztuk, illetve folyamatosan iskolázzuk be őket. S mint ahogy a parlamentben létrejött az elnökségi felkészülést segítő ötpárti munkacsoport, a pártok által kért és javasolt szakértőket is készek v agyunk ebbe a tanfolyamba, ebbe a felkészítő munkálatba bevonni.
