Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 24 (199. szám) - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 18/2006-2010. számú eseti jellegű állásfoglalásáról - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BORENSZKI ERVIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSONTOS JÁNOS (MSZP):
1156 Most folytatjuk a hatperces felszólalásokat. Elsőként megadom a szót Borenszki Ervin képviselő úrnak, MSZP. BORENSZKI ERVIN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásomban a szabad rendelkezésű erdők kategóriáról szeretnék beszélni, különös tekintettel arra az összefüggésre, hogy szeretnénk a törvényjavaslatot pontosítani. Ehhez kapcsolódón módosító indítványt is nyújtunk be. A pontosítás iránya mindenekelőtt a szigorítást szolgálja, de azért néhány gondolatot szeretnék arról szólni, hogy ez a szabad rendelkezésű erdő kategória tulajdonképpen ajándék a társadalom számára, az eddig erősen korlátozott gazdálkodói szabadság szimbólu ma, ugyanakkor s egyben a saját gondolatok, ötletek, kutatások színtere is lehet a jövőben. Ennek az erdőkategóriának a megszületésére már nagyon régen vártak az erdő- és földtulajdonosok, végre lehetőséget nyújt mindazok számára, akik ténylegesen szeretné k magukénak érezni a saját földjükön saját erejükből létrehozott vagy maguktól létrejött erdőket, akik túlzottan szigorúnak érzik az erdőkre vonatkozó erőírásokat, vagy akik csak egyszerűen nem akarják magukat örökre elkötelezni e művelési ág mellett földj ük használatakor. Ezeket a kívánalmakat jól lefedik a faültetvények, a sajáterős erdősítések. Itt a tervezet előrelátóan már kizárja a védett természeti területen lévő földek ily módon történő hasznosítását, és a tulajdonos által kérelmezett, úgynevezett ö nerdősült területeket. Ezek a kategóriák jól megfoghatóak, körülírhatóak, értelmük lényeges és világos. A tervezet igen bölcsen kizárja e körből a csereerdősítéseket, ugyanakkor az erdőtörvény azon szabályait, amelyek a környezet biztonsága és a természet védelme szempontjából fontosak és általános érvényűek, a szabad rendelkezésű erdőkre nézve is kötelezően elő kell írni. Ilyenek például a károsítók elleni védekezésre, a káros tevékenységek elleni védelemre vagy a talaj, illetve az erdőtűz elleni védekezé sre vonatkozó paragrafusok, de az erdőtelepítési, nyilvántartási, fakitermelési vagy az erdő látogatására vonatkozó rendelkezések jelentős része is. A tervezet ugyanakkor lehetőséget kínál a tulajdonosnak arra is, hogy kérelme esetén szabad rendelkezésű e rdeje átsorolással a törvény valamennyi előírása alá kerüljön, mint bármely más erdőterület. Ilyen általában az az eset, amikor a tulajdonos eldöntheti, hogy területének művelési ága akár azért, mert más hasznosításra nem alkalmas, akár más okból véglegese n erdő legyen. Kapcsolódó módosító indítványunk a törvény 41. § (2) bekezdése szabályozási rendszerét módosítja, a 39. § (1) bekezdésének szabályozási rendszeréhez igazítja, hiszen a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú véde tt területek 200 méteres körzetében, vagy ha a telepítés meglévő erdő természetességi állapotának megőrzését vagy védett természeti terület fennmaradását veszélyezteti, szabad rendelkezésű erdő és fásítás telepítését is korlátozni kell, mint jeleztem. Bizo nyos élethelyzetekben a polgári vagy közigazgatási eljárás során jelentősége lehet, hogy a telepítő már a telepítés megkezdését megelőzően megbizonyosodjon arról, hogy a szabad rendelkezésű erdő telepítéséhez az erdészeti hatóság hozzájárulte. Összefoglal va: a szabad rendelkezésű erdő a klasszikus értelemben vett magántulajdon megnyilvánulásának lehetősége az erdőterületen is, ugyanakkor meghagyva mindazokat az általános korlátokat az ingatlan hasznosítása során, amik más ágazatban is betartandók. Megjelen ése e törvénytervezetben, úgy gondoljuk, üde színfolt, gesztus a tulajdonosok felé, és az okszerű földhasznosítás szép, NyugatEurópában már régen elfogadott és jól működő formája. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most kétperces fel szólalás következik. Megadom a szót Csontos János képviselő úrnak, MSZP. CSONTOS JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ehhez a szakaszhoz tartozik az osztatlan közös tulajdon problémája is. A magyar magánerdőkre jellemző az elaprózottság, ami az ö röklésekkel az elmúlt
