Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 24 (199. szám) - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 18/2006-2010. számú eseti jellegű állásfoglalásáról - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP):
1157 másfél évtizedben csak tovább nőtt. Bonyolítja a helyzetet, hogy a tulajdonosi kör is rendkívül heterogén, helyben élőtől kezdve amerikaiig széles skálán mozog. Mind gyakoribbak a más országokban vagy más kontinensen lakó tulajdonostá rsak, s ez sokszor nagyon megnehezíti, esetenként lehetetlenné teszi a közös gazdálkodást, illetve az annak során hozandó döntések létrejöttét. (10.10) Látni kell azt is, hogy az egyes kisebbségi tulajdonosok a jelenlegi szabályozás alapján akár bosszúból, rosszindulatból vagy egyszerűen tudatlanságból is gátolhatják a gazdálkodást, a haszonbérbe adást. Sokan nem hajlandók a gazdálkodás megindítására, éppen a jelenleg érvényben lévő szabályozás adta lehetőségekkel visszaélve. Részben ebből adódnak az úgynev ezett nem működő, erdőgazdálkodó nélküli területek, amelyek mértéke eléri a magánkézben lévő erdők 25 százalékát. Az uniós átlag ebben a vonatkozásban 510 százalék körül mozog, és emiatt sok kritika éri a magánerdőgazdálkodókat. Ki kell mondanunk, hogy a gazdálkodás gátja sok esetben az osztatlan közös tulajdonforma. Ennek a helyzetnek a feloldása a politika felelőssége. Az erdőtörvény nem rendelkezhet a magántulajdonról, de lehetőségeket teremthet a gazdálkodás beindulására. Az új törvénytervezet ebben a kérdésben tiszta és egyértelmű viszonyt teremt, és arra ösztönöz, hogy a tulajdonosok a gazdálkodást mihamarabb kezdjék meg erdejükben. Olyan alternatívát kínál, amely lehetőséget ad a rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdőterületek nagyobb mértékű működé sbe vonására, és amit két kézzel meg kell ragadnunk. A tervezet szerint a tulajdonosoknak lehetőségük lesz arra, hogy megosszák a közös tulajdonú területet, ezzel feloldva annak minden ellentmondását, hogy a többség akarata alapján a haszonbérbe adással me gindulhat a tulajdonon az erdőgazdálkodás. A jogalkotó szándéka világos: működjön a többségi akarat. Amennyiben a politika ezt elutasítja, úgy éppen a közcélokat is szolgáló magánerdők művelés alá vonását akadályozza meg, és magára veszi ennek minden felel ősségét. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most folytatjuk a hatperces felszólalásokat. Megadom a szót Medgyasszay László képviselő úrnak, KDNP. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az előző hat percesemben elmulasztottam megemlíteni az ajánlás 50. pontjában lévő módosító indítványomat, amelyet nem támogatott a kormány és a bizottság többsége sem. Ebben a módosítómban az erdészeti civil szervezeteket kívántam az erdőtanácsba javasolni, kihagyva be lőle a természetvédő, természetjáró turisztikai és ismeretterjesztő szervezeteket. Hát erre azt tudom mondani, üsse kő, maradjanak benne ezek a szervezetek. Nem vagyok ellensége a környezetvédőknek, de illő, hogy az erdészeti civil szervezetek bent legyene k az erdőtanácsban, ezért egy kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be ezzel kapcsolatban, remélem, hogy az előterjesztő és a bizottság is támogatni fogja. Ezt szerettem volna elmondani még. Egy kicsit a környezetvédők és az erdészet témájáról is: besz éltem az általános vitában is erről a problémáról, a környezetvédelem és az erdészet kapcsolatáról. Ott is megemlítettem, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanácsban nem szerepelnek az erdészeti szervezetek. Sajnos, most nem tudok beadni ehhez semmiféle ja vaslatot, mert nem nyitottuk meg azt a törvényt, de ígérem, hogy egy külön törvényjavaslatot megér nekem, hogy benyújtsak egy törvényjavaslatot, és kérem a támogatásukat. Hát kik a környezetvédők, ha nem az erdészek? A Környezetvédelmi Tanácsban tulajdonké ppen nincsenek bent ezek a szervezetek. Ezt majd egy külön törvényjavaslattal szeretném rendezni. Köszönöm szépen.
