Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 24 (199. szám) - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 18/2006-2010. számú eseti jellegű állásfoglalásáról - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAKAB ISTVÁN (Fidesz):
1153 100. §ban, a tervezet 100. §ában, amit 137. számon próbáltunk korrigálni, hogy az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó, ennek hiányában vagy fizetésképtelensége esetén a tulajdonos költségére rendeli el az erdő újratelepítését, illetve az újr aerdősítést. Mit jelent ez? Azt jelenti ez a jelentéktelen kis paragrafus, tisztelt képviselőtársaim, hogy a tulajdonos köteles akkor is jótállni, ha nincs semmilyen ráhatása arra, hogy milyen formában végzi a tevékenységét az erdőgazdálkodó. Köszönöm szép en. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Gőgös Zoltán államtitkár úrnak. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Értem én ezt a fölvetést, amit a képviselő úr m ond, de azért egy dolgot ne felejtsen el. Azt a képviselőt a tulajdonosok választják, nem az állam nevezi ki. Azért nem lehet az államot felelősségre vonni, mert egy közösség rosszul dönt. Itt egy a kérdés, hogy megvane minden információja ahhoz, hogy jól döntsön, jóe a szakértelme annak, akit választ. Azért azt már ne a törvényen kérje valaki számon, hogy mondjuk, egy közösségen belül hoznak egy rossz döntést, és utána ezért például az adófizetők álljanak helyt. Nem! Azért a közösségnek kell helytállni, képviselő úr, ha rosszul dönt. Azt az illúziót kergetni, hogy itt a tulajdon szent és sérthetetlen, egészen addig, míg másnak az érdekeit nem veszélyezteti, ez eddig pontosan így van. Azt gondolom, hogy a törvénynek ez a passzusa teljesen érthető és világo s, hogy az állam egy szereplővel akar tárgyalni erdőügyekben, ugyanis nem lehet, mondjuk, egy több száz vagy esetenként ezer kistulajdonosból álló közösséggel személyenként tárgyalni. Milyen káosz lenne abból!? Úgyhogy, képviselő úr, azt gondolom, hogy ala posan félreértették ezt a történetet, legalábbis fogalmazzunk így, vagy nem tudom, mi a szándék ezzel, de azt nem tudom elképzelni, hogy ezt így ne lehetne végigcsinálni. Ugyanis a közösségnek mindenféle döntési jogosítványa van, miután alakítottak egy erd őbirtokosságot és egy művelési helyzetet, hogy számon kérjék azt az embert vagy azt a személyt, vagy akár jogi személyt, ebben nyilván lehet kompromisszumot kötni, akit ennek az egész erdőrészletnek vagy erdőnek a kezelésével megbíztak. Innentől kezdve az államnak egy kötelessége van, hogy ezt a tevékenységet felügyelje és számon kérje. Ha ezt nem tudja számon kérni azon a - még egyszer mondom - tulajdonosok által kiválasztott szereplőn, akkor kénytelen a tulajdonosokon számon kérni. Ez pontosan ugyanígy va n a parlagfűnél is, meg pontosan ugyanígy van minden más esetben. Nem gondolnám, hogy az erdőt ebből az általános jogi környezetből ki kellene venni, és pont az egyik oka, hogy törvényt kellett módosítanunk, ugyanis azok az ügyek, amik régen nem voltak, az ok bejöttek a sok kistulajdonosos erdőbirtokosságok kapcsán is. Ez a szabály pont erre van kitalálva. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Folytatva a kétperces hozzászólásokat, megadom a szó t Jakab István képviselő úrnak, Fidesz. JAKAB ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nem fogom felhasználni a két percet, csak annyiban szeretnék reagálni, hogy sajnos elegendő példa áll rendelkezésre az életből, hogy megtörtént az erdő nek a termelése, gyakorlatilag tarvágást követően csődbe ment a cég, amelyik ezt a tevékenységet elvégezte, és ezt követően az erdő felújításának kötelezettsége ottmaradt a tulajdonosok nyakán. Nos, mi azt kértük, nem ragaszkodunk mi az általunk elmondott vagy leírt egyetlen szóhoz sem, mi azt kértük, hogy törvényi úton olyan helyzetet ne teremtsünk, hogy a tulajdonos, ha úgy tetszik, úgy válik kiszolgáltatottá, hogy törvénnyel kötelezik arra, hogy ő ezt a tulajdonát adja át használatra. Ugyanúgy meglenne a lehetőség arra is, hogy például megbízzák az illetékes erdésztechnikust vagy erdőmérnököt a szakmai feladatok elvégzésével vagy irányításával, de van beleszólásuk abba,
