Országgyűlési napló - 2009. évi téli rendkívüli ülésszak
2009. január 29 (187. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A világgazdasági válság legújabb fejleményeiről és az ezekből fakadó nemzeti feladatokról szóló miniszterelnöki tájékoztató vitája - DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter:
35 Köszönöm szépen, miniszter úr. Felszólalásra következik Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter úr. Miniszter ú r, öné a szó. DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter : Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyre szélesedő globális gazdasági válság sajnos nem hagyja érintetlenül a gazdaság egyetle n területét, egyetlen szektorát sem, érinti a termelés és a fogyasztás egészét, érinti a szolgáltatásokat, így természetesen érinti a tárcánkhoz tartozó közlekedést és energetikát is. Ez a két terület viszont nem csupán válság sújtotta terület tud lenni, h anem aktív kormányzati, illetve beruházási politikával ezeken a területeken lehetőség nyílik arra, hogy próbáljuk meg tompítani a válság hatását akár munkahelymegőrzéssel, munkahelyteremtéssel, akár gazdasági fejlesztésekkel. Engedjék meg, hogy az energeti kai szektor tekintetében elmondjam: a kormány természetesen tudatában van annak, hogy ezen a területen a magyar családok létbiztonsága, illetve a gazdaság versenyképessége szempontjából két tényezőnek van kiemelt hatása, egyrészt az energiahordozók árának, másrészt pedig természetesen a biztonságos ellátásnak. Az energiahordozók ára tekintetében már meghoztuk a szükséges döntéseket, hiszen 2009. január 1jével a villamos energia lakossági ára éppen csak az infláció mértékével emelkedett, gázáremelésre pedig egyáltalán nem került sor január 1jével, ráadásul a távhőszolgáltatás versenyképességéről szóló törvényt is sikerült megalkotni, bevezetve egyúttal a Robin Hoodadó intézményét. A másik nagyon fontos kérdés az ellátásbiztonság, hiszen az elmúlt egy hónap , január első három hete megmutatta, hogy milyen kihívásokat jelent Magyarországnak, illetve Kelet- és KözépEurópának az Oroszországtól való energetikai függőség. Ebben természetesen feladataink vannak. Ilyen például az, hogy a most is rendelkezésünkre ál ló körülbelül 500 millió köbméteres stratégiai tárolókapacitást a tervezett ütemben továbbfejlesztjük, és a törvényben elhatározott határidőig, év végéig 1,2 milliárd köbméterre fogjuk majd növelni. A tárolás mellett nagyon fontosak - hiszen munkahelyterem tő, illetve gazdaságélénkítő hatásuk van - a földgázszállításokkal kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések. Ilyen például a különböző gázvezetékek megvalósítása - tegnap, tegnapelőtt a Nabuccocsúcson, illetve az Európai Bizottság ülésén már nemcsak pol itikai, hanem gazdasági támogatást is sikerült ehhez szerezni , valamint természetesen az Európában működő, az egyes európai uniós országok közötti gázösszeköttetések megteremtése, az úgynevezett interkonnektor programok, amelyeknek nagyon jelentős gazdas ágfejlesztő hatásuk van. Az előbbire 250 millió eurót, az utóbbiakra együttesen 55 millió eurót ítélt meg tegnap az Európai Bizottság. Azt szeretnénk, ha ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeképpen Magyarország gáz szempontjából, illetve az elektromos ene rgia szempontjából igazi középkeleteurópai regionális elosztó központtá nőhetné ki magát. Erre predesztinál minket jó földrajzi fekvésünk, a magyar szakértelem, ami egyébként ezen a téren egész Európában egyedülálló, illetve a magyar gázipar technológiai színvonala is. Természetesen nem csak gázról van szó, amikor energetikai fejlesztésekről beszélünk. Arra szeretném kérni a tisztelt Országgyűlést, hogy vigyük tovább azt a nagy többséggel meghozott néhány évvel ezelőtti döntésünket, amikor is 96 százalékk al döntött úgy az Országgyűlés, hogy meg kell hosszabbítani a Paksi Atomerőmű meglévő reaktorainak az üzemidejét. Ezt a folyamatot tovább kell vinni, fel kell gyorsítani, mert nagyon jelentős gazdaságélénkítő hatása lehet. Ugyan ilyen fontos feladataink vannak a megújuló energiákban, illetve az energiahatékonysági programokban is, hiszen európai uniós forrásból körülbelül 100 millió forint áll erre rendelkezésünkre a következő néhány évben. Magyarország nagyon jelentős potenciálla l rendelkezik biomassza- és biogázerőművek létesítése kapcsán, illetve a geotermikus energiában. Engedjék meg, hogy néhány mondatot beszéljek a közlekedésről is, mind a közösségi közlekedésről, mind pedig a közösségi infrastruktúrafejlesztésről. Minden bi zonnyal nagyon negatívan és erőteljesen fog hatni ez a válság Magyarországon a közösségi közlekedésre. A visszaeső
