Országgyűlési napló - 2009. évi téli rendkívüli ülésszak
2009. január 29 (187. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A világgazdasági válság legújabb fejleményeiről és az ezekből fakadó nemzeti feladatokról szóló miniszterelnöki tájékoztató vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYENESEI ISTVÁN önkormányzati miniszter:
36 ipari termelés, az áruszállítási igények várható erőteljes csökkenése és ezzel párhuzamosan a személyszállításban a munkahelyek elvesztése, a turizmus visszaesése miatt várhatóan csökkenni fog a mobilitás, várhatóan csökkenni fognak ezek a megrendelések a magyar közösségi közlekedés felé, ezért ennek a várható keresletcsökkenésnek átalakításokkal kell együtt járnia. Természetesen meg kell lépni azokat az intézkedéseket, amelyek eredményeképpen hatékonyan fenn tudjuk tartani a magyar közösségi közlekedést mind az áruszállításban, mind pedig a személyszállításban. (11.30) A személyi egyéni közlekedés területén talá n a legfontosabbak az infrastrukturális fejlesztések. Engedje meg az Országgyűlés, hogy elmondjak néhány olyan dolgot, amit a következő időszakban megvalósítunk, nagyon röviden. Amiket most mondok, már nem tervek, nem előkészítés alatt álló projektek, hane m gyakorlatban megvalósuló építések lesznek. 219 kilométeren folytatjuk az autópályaépítéseket. Jövő év közepéig körülbelül 1100 kilométer négy, ötszámjegyű út fog Magyarországon megújulni, és ezenfelül még idén év végéig 200 kilométer olyan út épül meg, ahol 11,5 tonnás útburkolatmegerősítést fogunk csinálni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tehát az energetikai szektor, a közlekedési ágazat kulcsfontosságú lehet a válságkezelés, a munkahelyteremtés szempontjából, ezért dolgozunk, ehhez kérjük az önök segíts égét. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a miniszter úr felszólalását. Felszólalásra következik Gyenesei István önkormányzati miniszter úr. Miniszter úr, önnek 3 perc 23 másodperc áll a rendelkezésére; öné a szó. DR. GYENESEI ISTVÁN önkormányzati miniszter : Tisztelt Országgyűlés! Valamennyiünk dolga és érdeke egységesen, hogy enyhítsük a válság hatásait, ugyanakkor az is feladatunk, hogy az országot a lehető legjobb pozícióba hozzuk. Az egyik érzékelhető hatá s, hogy az önkormányzatok bevételei jelentősen csökkennek, ugyanakkor egyes hitelekhez nehezen, más hitelekhez viszont túlságosan is könnyen jutnak hozzá. A működés és a fejlesztés helyes arányának a megtalálása ma a legnagyobb kihívás. Nehéz a válasz azok ra a kérdésekre, hogy mit szabad, mit lehet, mit kell, és legfőképpen az, hogy miből. Ebben a helyzetben még mindig a költségvetési támogatás az önkormányzatok legkiszámíthatóbb háttere. De tudomásul kell venni, hogy minden önkormányzatnak saját magának ke ll megtalálnia a válságra alkalmazható legjobb válaszokat. Ez pedig embert próbáló, igen nagy kihívás. A működési nehézségekkel küzdő önkormányzatok természetesen ebben az évben is számíthatnak megkülönböztetett segítségre. Az önkormányzati rendszerben két ségkívül meglévő ésszerűtlenségek megszüntetésére elérkezett az idő. A megújítás legfontosabb teendőit kidolgoztuk, csokorba kötöttük. Sőt az önkormányzatok mozgásterének bővítésére, egyes halasztható feladatok átütemezésére külön javaslatcsomagot is készí tettünk. Az önkormányzatok jelenlegi, megoldásra váró helyzete nem mostanság keletkezett; két évtized alatt egymásra rakódott megoldatlan gondok következménye és halmaza, amivel végre szembe kell néznünk. A válság következménye és jele, hogy például a laká ságazatban nőnek az adósok terhei, növekszik a közüzemi hátralékosok száma és csökken az újlakásvásárlási, építési kedv és lehetőség. Ez kedvezőtlenül érinti a lakosságot, a közüzemi vállalatokat, a hitelpiacot és nem utolsósorban az építő- és építőanyagipart. E területen minden ezt csillapító lépés egybeesik a kormány elsődleges céljával: a szociális biztonság erősítésének szándékával. Szükség van a lakástámogatási rendszer javítására a lakhatási támogatás erősítésének hangsúlyozásával. A lakástámogatás okkal kapcsolatos visszaéléseket is vissza kell szorítani.
