Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 7 (162. szám) - „Magyarország megújításának lehetséges irányairól” címmel politikai vita - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
960 KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában több ellenzéki hozzászóló megpróbálta a Megegyezés program kapcsán az origót kitenni 2006ra. Ha valaki figyelmesen vé gighallgatta a miniszterelnök úr megszólalását, akkor világos lehet mindenki számára az, hogy az origót nem lehet 2006ra kitenni, hanem érdemes egy kicsit szélesebb perspektívában vizsgálni a folyamatokat, adott esetben egészen a rendszerváltástól kiindul va. De ha nem is megyünk vissza az 1990es évek elejére, mindenképpen szükség van arra, hogy megnézzük, a 2000es években milyen gazdaságpolitikát folytattunk, aminek következtében nyilván a 2006. évi szükségszerű intézkedéseknek sorra kellett kerülniük. Ha visszatekintünk 2000re, azt látjuk, ott akkor kedvezőbb gazdasági és külgazdasági körülmények voltak, elindult egy olyan folyamat, amely a társadalompolitika szempontjából nyilván előnyös volt, hiszen ki ne örült volna az 50 százalékos béremelésnek, az t megelőzően a Fidesz osztogatáspolitikájának, a szociálpolitikai kiigazításoknak. Tehát az nyilvánvaló, hogy erre szükség volt, és ebben az MDFen kívül gyakorlatilag egység volt itt a Házban. Nyilvánvaló, hogy 2006ban szükséges volt egy alapvető kiigazí tás, és az egyensúlyteremtés nehéz, fáradságos feladatát nemcsak Magyarországnak nem sikerült megspórolnia, hanem Európa legtöbb országának sem, amelyek rákényszerültek ilyen kiigazításra. (18.50) Végig lehet azt nyugodtan nézni, hogy hány országban hajtot tak végre ilyen fáradságos kiigazítást. Mindenütt, ahol a deficit lefaragása volt a feladat, ott az mindenütt fáradságos volt. Az is tény azonban, hogy ahol túljutottak ezen a nehéz perióduson, nemcsak a kiigazítást csinálták meg, hanem a Fidesz által soka t bírált reformokat is az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban, beleértve a helyi közigazgatást is, a nyugdíjrendszerben. Nyilván ott egy év után jelentősen gyorsult a növekedés. Azt lehet mondani, ha most itt a jövőről beszélünk, hogy a kormán y 2006 óta nagyon következetes gazdaságpolitikát folytat. Van egy kétéves szigorú kiigazítás, amit egyébként nagyon erőteljes államháztartási reformok fémjeleztek. Most egy trendváltás érződik, bár a vártnál jóval kedvezőtlenebb világgazdasági körülmények közepette. Ez a trendváltás kevésbé karakteres, lassabban lejátszódó folyamat. Mi a lényege ennek? Továbbra is egyensúlyjavítás a meghatározó, és ebben úgy látszik, hogy Brüsszel, a fejlettebb országok is, amelyek értékelik a magyarországi folyamatokat, tá mogatnak bennünket. Ugyanakkor ez az egyensúlyjavítás most már egy csökkenő adóterhelés mellett valósítható meg. Hogy csak számszerűsítsem ezt: a 39,6 százalékról 39,4 százalékra 2009ben, csökkenő centralizáció mellett - 49,2 százalékról 48,5 százalékra , csökkenő infláció mellett - a 6,5 százalékról 4,3 százalékra , gyorsuló növekedés mellett: 2,4 százalékról 3 százalékra. Itt rögtön hozzáteszem, hogy természetesen tisztában vagyunk azzal a külső körülményekből fakadó nagyobb kockázattal, ami adott eset ben itt a növekedést számos szakértő részéről megkérdőjelezi, de mégis azt mondhatjuk, hogy a magyarországi folyamatok ma még nem indokolják azt, hogy ezt a gyorsuló növekedést felülírjuk. Akkor nyilván az egyensúlyjavítás most már egy emelkedő reálbér mel lett valósulhat meg: 0,7 százalékról, ami 2008ban valószínű megvalósul, megalapozottan tervezünk egy magasabb, 2 százalékot meghaladó reálbérnövekedést. Egy nagyobb, bővülő fogyasztást megalapozottan tervezhetünk. Ebben az évben egy 0,5 százalékos fogyas ztásbővülésről beszélhetünk, jövőre már ezt 1,9 százalékra tervezhetjük. Közben büszkék lehetünk arra, és az lenne nagyon jó, ha nemcsak a kormánypártiak lennének büszkék arra, hanem a másik oldal is, mert ez nem egyszerűen a kormánynak a teljesítménye, ke llett hozzá nyilván az is, de az, hogy az egyensúlyi pozíció az idei 3,8 százalékról, ami egyébként már a tervezettől is kedvezőbb… - jövőre minden remény megvan arra, hogy 3,2 százalékra javul. Ehhez kapcsolódóan az adósságszolgálati rátában is egy vissza felé fordulás következik el, a 66 százalékról
