Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 7 (162. szám) - „Magyarország megújításának lehetséges irányairól” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
961 megyünk visszafelé, jövőre még csak a 65 százalék irányába, de nyilván ez a folyamat tartósan benne van a fejlődésünkben. Joggal tesszük fel a kérdést, hogy ilyen kedvező körülmények között, amit persze nem sze retnénk túlértékelni, de az a válsághangulat, amit itt az ellenzéki képviselők a mai vitában is keletkeztettek, úgy gondolom, hogy a számok tükrében egyszerűen megalapozatlan. Tehát joggal kell beszélnünk arról, hogy mi a helyzet a növekedésösztönzéssel, a foglalkoztatásbővítéssel. Azt világossá tettük ebben a vitában, hogy nyilván mesterséges növekedésösztönzést nem lehet támogatni. A kormány ugyanakkor tudatosan javítani kívánja a növekedési feltételeket, és ezt több eszközzel kívánjuk megvalósítani. Egyr észt maga az egyensúlyteremtés önmagában is egy növekedésgyorsító, növekedési feltételeket javító lépés, az uniós pénzeknek a hatékonyabb felhasználását tudjuk ígérni és tudjuk vállalni. Tegnap többször szóba került itt a parlamenten belül is a kis, közép vállalkozások gazdálkodási, finanszírozási feltételeinek a javítása, amit nem szabad lebecsülni, a kiterjedt egyszerűsítés az adórendszerben, és az üzleti környezet sikeres átalakítása, amiről miniszterelnök úr is részletesen szólt, és nyilván a foglalkozt atás bővítésében is egy jelentős bővítést tervezünk. Egyetértünk azzal, hogy meg kell találni a foglalkoztatásbővítés legjobb eszközeit. A kormány a következő évek gazdaságpolitikáját a foglalkoztatásbővítés jegyében kívánja megfogalmazni, ehhez igazítjuk az adó- és járulékpolitikánkat, amiről holnap részletesen tudunk szólni, és ennek megfelelően hajtjuk végre az “Új tudás” és az “Út a munkához” programot. Ez az, amit én most így a vita vége felé, de még nem lezárásként a kormány nevében mindenképpen szüks égesnek tartottam elmondani, ellensúlyozva mindazt a válsághangulatteremtést, amit itt az ellenzéki képviselők - különösen a Fidesz, KDNP - az elmúlt órákban bemutattak az ország közvéleményének. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Ugyancsak soron kívüli hozzászólásra adom meg a szót Csizmár Gábor államtitkár úrnak. CSIZMÁR GÁBOR , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! T isztelt érdeklődő Közönség, Hallgatóság! Időről időre egy ilyen hosszú vitában célszerű visszaidézni az elejét, a címét, hogy miről is vitatkozunk. Kaptunk egy esélyt ma délután, a parlamenti pártok, hogy Magyarország megújulásának lehetséges irányairól vi tatkozzunk. Ez egy valódi politikai vita lehetősége és esélye volt, hogy mindenki asztalra tegye azt a programot, azt a víziót, azt a szándéksort, amivel ha nem is egy mostani választásban, mert hiszen most nincs választási kampány, de be tudja bizonyítani , hogy képes tenni az ország érdekében, képes olyan megoldásokat kínálni, ajánlani, ami az ország fejlődését, felvirágzását eredményezi. Nem nagyon éltünk ezzel a lehetőséggel a mai vitában, és azt érzékelem, bár még van esély este 10 óráig természetesen, hogy mindenki a szokásos portékáját hozta ide a vásárra, és árulta újra és újra tizenötödször, huszadszor ugyanazokat a mondatokat, ugyanazokat a félmegoldásokat, amit eddig elég sokszor hallottunk itt a parlamenti patkóban. Holott mégiscsak van közös pont , mert ha azt megnézzük, hogy milyen célokat fogalmaznak meg képviselőtársaim, bármelyik párthoz tartozzanak itt a parlamenti patkóban, akkor olyan célok, hogy növekedjen a gazdaság, hogy bővüljön a foglalkoztatás, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozáso k támogatottak legyenek, hogy szociális biztonság legyen, hogy növekvő reálbérek legyenek, hogy a nyugdíjak kiszámíthatók legyenek és reálértékben emelkedjenek, ezek mindmind közös célkitűzések. Nem hiszem, hogy itt bárki mást szeretne, hogy ebben az orsz ágban ezek érvényesüljenek. Ezek nem erős mondások ugyanakkor. Ez körülbelül olyan, mint hogy süssön a nap, legyen boldogság, legyen egészség, legyen szerelem és hasonló - tehát körülbelül ilyen nagy fontosságú
