Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 7 (162. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter):
851 Szeretném megjegyezni, hogy ez a program, illetve a megvalósítá s két célt is megfogalmaz. Az egyik az, hogy egy komplex megközelítést kell alkalmazni ebben a programban, másrészről pedig egymásra épülő foglalkoztatás, illetve szociálpolitikai intézkedéseket kell végrehajtanunk. A munkára képes, a célcsoport zömét kép ező alacsony iskolai végzettségű személyek esetében a közfoglalkoztatásban, képzésben való részvétel, az ellátottak aktivizálásával, a munkavégzési készségük és képességük erősítésével, fenntartásával a nyílt munkaerőpiacra vezető út első lépcsőjét jelenth eti. Nagyon veretes ez a megfogalmazás. Na, lefordítom a mondandómat fehérrefeketére. Valóban, amire utalt a képviselő úr, pontosan látjuk, hogy csak a rendszeres szociális segélyen élők körülbelül 90 százalékát teszik ki azok, akik a hátrányos helyzetű k istérségekben élnek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az rszsek csak itt élnének, hiszen Budapesten is vannak, Székesfehérváron és Győrben is élnek rendszeres szociális segélyen élők. Nagy találati pontossággal definiálható, hogy Nógrád, Borsod, Sza bolcs, Békés, Baranya és Somogy, Tolna megye bizonyos területein él a zöme. A másik nagyon fontos megállapítás az, hogy csupán munkaerőpiaci eszközökkel ezek a problémák nem kezelhetők. Számtalanszor tapasztaltuk azt, hogy azok a munkaügyi szervezetek, am elyek akár a tartós munkanélküliekkel kell hogy foglalkozzanak, nem nagyon értenek azokhoz a szociális ügyekhez, amelyeket, mondjuk, egy családsegítő szervezetben tudnak kezelni. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a családsegítők pedig nem nagyon ismerik a mun kaerőpiac különböző szabályait, nem ismerik azokat a törvényszerűségeket, amelyeket a munkaüggyel foglalkozó szervezetek. Tehát itt a szakma két oldalának kell közelíteni, és ezért is említettem azt, hogy komplex megközelítést igényel a felvetett probléma kezelése. A jelenlegi közfoglalkoztatási formák reményeink szerint egyszerűbbé válnak azáltal, hogy az önkormányzatok által szervezett közhasznú foglalkoztatás megszűnik, az egyéb nonprofit szervezetek továbbra is szervezhetnek közhasznú foglalkoztatást, é s az új szabályok a közcélú, illetve a közmunka szabályaira épülnek. Az “Út a munkához” program elindítása, a közfoglalkoztatási program megvalósítása a finanszírozás megváltozását is szükségessé teszi. Olyan rendszer kerül kialakításra, amely többletforrá s bevonása nélkül biztosítja a rendszer működtetésének pénzügyi feltételeit úgy, hogy az önkormányzatokat a foglalkoztatás megszervezésére ösztönzi. Mivel az érintettek jelentős hányada a terveink szerint a foglalkoztatásban vesz részt, a pénzbeli ellátás költségigénye csökken, és ez lehetővé teszi, hogy az új szabályok szerinti közfoglalkoztatás forrásai pedig emelkedjenek. Szeretném megjegyezni, hogy a következő évben a segélyelőirányzatból 24,5 milliárd forint csoportosítható át a foglalkoztatás finansz írozására, a közfoglalkoztatásra, így 47 milliárd forint áll majd rendelkezésünkre. Ez mintegy 62 ezer fő egész éves, 6 órás foglalkoztatására elegendő 73 ezer forintos minimálbér, és ez az 50 százalékos mértékű járulékokat is kell hogy tudja fedezni. Össz ességében ez a támogatási program közel 100 milliárd forintot fordít e probléma kezelésére. Egyetértek a képviselő úrral az alapkompetenciák erősítésében, ugyanis az pontosan látszódik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy mely ek azok a csoportok, akik a munkaerőpiacon alig jelennek meg - ezek a nyolc általánost végzettek, illetve a még annyit sem végzettek társadalma. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Folytatjuk, képviselő úr, mert ezt csak abbahagyni lehet. (Taps az MSZ P és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk.
