Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
804 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Jakab képviselő úr. Jó estét kívánok képviselőtársaimnak. Hatperces időkeretben megadom a szót Járvás István képviselő úrnak, Fidesz. JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a sz ót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Vagyoni értékű jog létrehozásáról szól ez a törvényjavaslat, annak átruházásáról, tartalékképzéséről és sok ezzel kapcsolatos intézkedésről. Azért mégiscsak onnan, abból a pontból kell kiindulni, hogy olyan vagyoni értékű jogot hozunk létre a termőföldre, amit azok tulajdonosai nem kértek, nem akarnak, nem is volt szándékuk az, hogy vagyoni értékű jogot hozzanak létre az új földjükön. Amikor a politika beavatkozik a vagyoni értékű jogba, akkor ott vagy értéknövekedés jön létre az egyik oldalról, vagy értékvesztés. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban egy példát, amit már megéltünk, hadd mondjak el. Valamikor 19951996 tájékán a szövetkezeti üzletrészek vásárlását támogatta a költségvetés 50 százalék erejéig, hogyha ez a vásárlás nem nagyobb, mint 15 százalék. Bizonyára emlékszünk erre az időszakra. Ennek piacélénkítő szerepe volt, de azért volt egy másik hatása is: a szövetkezeti üzletrészeket akkor 15 százalékra leértékelték, 15 százalék on ment a kereskedelem, az adásvétel, mert ehhez volt 50 százalékos támogatás. Amikor a költségvetési törvény már nem biztosította ezt a keretet, akkor mi történt? 7,5 százalékra leesett az üzletrészforgalom átlagos kereskedelmi értéke. Valójában azt kell mondani, hogy amikor a politika ilyen szándékkal beavatkozik a vagyoni értékű üzletrészbe, vagy vagyoni értékű jogot hoz létre, akkor bizonyos dolgot felértékel vagy leértékel. (19.40) A szövetkezeti üzletrésznél a szövetkezeti üzletrészeket leértékelte an nak érdekében, hogy akik bent vannak, a politika számára kedves emberek, azok könnyen és gyorsan fel tudják vásárolni. Ez megtörtént, ezen túl vagyunk. Ma már azt látjuk, hogy a vidéken 510 ember tulajdonában van egy nagy részvénytársaság, ami ennek követ kezménye volt. A vagyoni értékű jognak nyertesei is lesznek. Azok lesznek a nyertesei, akik nagy földbérleti jogviszonnyal bírnak. Mert az a magángazdálkodó, aki 102050 vagy 150 hektáron dolgozik, számára ez a vagyoni értékű jog nem különösebben piacképe s, mert ő ezt nem fogja eladni, legfeljebb a földjével együtt, de azt sem szokták eladni, hanem akkor az öröklés tárgya szokott lenni. Tehát a vagyoni értékű jog nyertesei azok a gazdasági társaságok lesznek, amelyek már az üzletrészeket jórészt megszerezt ék, ma már részvényesek, főrészvényesek, mondhatnánk azt is, hogy rt.kulákok, részvénytársasági főkulákok, őket fogja támogatni egyébként ez a törvény. Egyértelműen őket támogatja, ugyanis az üzletrészek és a részvények értékei is meg fognak növekedni azo knál, akiknél ilyen vagyoni értékű jog képződik. Azon földtulajdonok, amelyek az ő bérleményükben vannak, azok meg az értéküket fogják veszíteni, kevésbé lesznek forgalomképesek, illetve ha osztatlan közös tulajdonban vannak ezek a bérlemények, jobban rá l ehet szorítani a tulajdonosokat, hogy úgysem ér ez már annyit, adjátok el nyugodtan, mert hát a vagyoni értékű jog úgyis más helyen van. A másik dolog - és erre inkább az SZDSZes képviselőtársam figyelmét szeretném felhí vni , hogy versenysemlegese ez a törvény. Segíti ez a versenyt? Az én szememben nem segíti. Befagyaszt egy állapotot, és ez abszolút nem segíti a versenyt. Herbály képviselőtársam mondta, hogy azért kell ezt a törvényt mégis megalkotni, meg azért jó ez, mert ha a külföldi befektetők jönnek, akkor, ha fölvásárolják a földet, a vagyoni értékű joggal ezt a fölvásárlási szándékot lehet csökkenteni. Biztosan lehet - valameddig. Bár a külföldi, ha nagyon tőkeerős, az úgyis vásárol egyébként a moratórium után. V iszont a kicsi, egyébként növekedni akaró családi gazdaságokat is megfojtja. És ez kifejezetten nem üdvös a mai magyar agrárpolitikában,