Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
795 A földtörvény a tulajdonszerzés ellenőrzésére a következő, a gyakorlatban mégsem működő garanciát fogalmazza meg. Idézem: “9. § (1) A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőle g a megengedett szerzési mértékeket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.” Szerintem ennek el lenére sok olyan földvásárlás történt, ami nem felel meg a jelenlegi hatályos törvényeknek. Ez a módosító javaslat viszont egy újabb ellenőrzést tenne lehetővé, ami kiszűrné a visszaéléseket. Ebben a vonatkozásában támogatandónak tartom. Szintén jelenleg a hatályos földtörvényben a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozóan ez áll. Idézem: “22. § (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a magyar állam, az önkormányzat és a (2) bekezdésben foglaltak ki vételével - legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékű termőföldet vehet haszonbérbe. (2) Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 aranykorona értékű termőföldet haszonbérelhet. 23. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 aranykorona értékű termőföldet vehet haszonbérbe.” A fentiekből következik, hogy belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet legfeljebb 1 kvótányi, ga zdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 9 kvótányi, külföldi magán- és jogi személy pedig szintén legfeljebb 1 kvótányi termőföldet vehet haszonbérbe a módosító javaslat értelmében. Ebben a vonatkozásban is támogatandónak tartom a módosító javaslatot, h iszen ezáltal egyértelművé válik, hogy történneke továbbra is jogosulatlan földszerzések, illetve bérlések. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Ángyán József képviselő úrnak, Fidesz, szintén a vita e szakaszához. DR. ÁNGY ÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Hosszasan vitattuk a mezőgazdasági bizottságban is azokat a módosító indítványokat, amelyekhez most én magam is szeretnék itt a plénumon is hozzászólni. Nevezetesen a vita e sza kaszában az 1., 4., 8. módosító indítványokkal kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani, amelyeket Örvendi László képviselőtársam nyújtott be. Miről is szól ez a probléma? Két neuralgikus pont van, ha szabad így mondani, a törvénytervezetben. Az egyik a bázisidőszak, vagyis az a helyzet, hogy visszamenőlegesen a 2006os évet minősíti a törvény olyan időszaknak, ami meghatározza a továbbiakra előremenően is a jogosultságokat. De a vita e szakaszához tartozó módosító indítványok a másikat érintik, e z pedig a vagyoni értékű jog kérdése. Nem akármekkora vagyoni értékű jogról van itt szó. Ezért valószínűleg az sem véletlen, hogy milyen masszívan ragaszkodik az előterjesztő ennek a megtartásához. Becslések szerint most, pedig még a törvényt el sem fogadt a a törvényhozás, egy hektár szántóterület ilyen típusú vagyoni értékű támogatási jogosultsága 150 ezer forint körüli értéket tesz ki. Ha megnézzük, hogy mennyi a pillanatnyilag bérbe adott területek nagysága, ideértve persze az állam kezelésében lévő, a N emzeti Földalapnál lévő földeket is, valamint a magántulajdonosoktól bérelt földeket, akkor egy olyan becslést adhatunk, hogy körülbelül 450 milliárd forintnyi vagyoni értékű jog sorsa dőlhet el ezen a törvényen. Kik is ezek a bérlők? Mert ez a kérdés. Hov a akarja juttatni a törvény ezt a nem kis összeget, kiket akar föltőkésíteni, és ez mennyire illik bele abba a képbe, amit mi Magyarország agrárjövőjének, vidéke jövőjének tekintünk? Nos, kedves barátaim, az állami földek nagy része, 80 százaléka összesen 180 tőkés társaság kezében van Magyarországon. 180! Miközben a szereplők
