Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Bókay Endre (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez - “Kell-e az M6-os autópályára alagutat építenünk?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - PUCH LÁSZLÓ közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
761 összességében ennél is drágább megoldás lett volna, ha völgyhidakkal oldják meg a völgyek áthidalását.” Mint azt a hvg.h u írja az internetes oldalán, az alagutas megoldásnál keletkező és a töltés felépítésénél nem használható felesleges föld mennyisége az alagutak esetében, hangsúlyozom, 1,6 millió köbméter, mert csak az alagút földmennyiségét kell kiszedni. Ennek a mennyis égnek az elhelyezése megoldható, az átlagos szállítási távolsága 1 és 15 kilométer között van. A kivitelezés becsült közvetlen költsége ebben az esetben 51,9 milliárd forint lett volna. A másik esetben, tehát mind a völgyhidak, illetve trapézbevágás esetéb en 74,2 milliárd forintba, illetve 90 milliárd forintba kerültek volna a kivitelezés költségei. Tisztelettel kérdezem államtitkár úrtól: ha se völgyhíd, se bevágás, se alagút, akkor mégis hogyan készül el az autópálya? Ha elkészül, akkor mikorra és főleg m ekkora összegből? Mint pécsi országgyűlési képviselő kérdezem: mehetünke 2010ben autópályán Európa kulturális fővárosába, Pécsre? Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Puch László államtitkár úré a szó. PUCH LÁSZLÓ kö zlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megnyugtatni, hogy mehet autópályán Pécsre 2010ben minden jel szerint, hisz a koncessziós szerződés azt tartalmazza, hogy 2010. már cius 31én az üzembe helyezésnek meg kell történnie, és csak nagyon kevés esetben, csupán vis maior esetén lehet az, hogy a kivitelező ettől a határidőtől eltér. Amennyiben ettől eltérne, az jelentős kötbérigénnyel járja, ezért azt gondolom, hogy a kivitel ező be fogja tartani ezt a határidőt, ebből adódóan nincs kibúvási lehetőség, a határidő fix pont a koncessziós szerződésben, és attól a perctől kezdve van csak üzemben tartási díj, amikor a forgalom megindul az autópályán. De nem ez a lényeg. Ön azt fesze geti egy újsághírre hivatkozva, hogy kelle az alagút vagy nem, lesze bevágás vagy nem lesz, elkerülő út vagy nem. Azt ön is ismeri, hisz én is abból a térségből származom, hogy a Geresdlakidombságra meredeken érkezik az autópálya nyomvonala, és ez a dom bvidék elkerülhetetlen volt, hogy lejussanak Pécsre, vagy a Mecseken át kellett volna vinni. Tehát amikor a nyomvonalat választották a szakemberek, akkor mérlegeltek három alternatívát: 1. elkerülik ezt a területet; 2. a völgyhidas megoldást, vagyis a bevá gási megoldást választják; 3. vagy azt a megoldást választják, ami az alagúttal együtt jár. Az elkerülés, azt gondolom, sehogy nem lett volna megoldható, hisz ha a Duna felé kerüljük el, akkor a gemenci rezervátumot éri el, tehát az nem járható út; amennyi ben beljebb, akkor pedig ott a Mecsek oldala van, és ugyanúgy át kell menni egy erős dombvidéken. Azt gondolom tehát, hogy a nyomvonal ebben az intervallumban volt megvalósítható, s így csak az volt a lehetőség az autópálya nyomvonalának kijelölésekor, hog y a völgyhidas megoldást és a bevágás kombinációját választják, vagy az alagutas kombinációt. Azt gondolom, azért választották a szakemberek az utóbbit, mert a 3035 méteres bevágások környezetvédelmileg sem teljesen megoldhatók. Amennyiben ezek feltöltésr e használhatók... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen, elnök úr, majd folytatom a viszontválaszban. ELNÖK (Harrach Péter) : Viszontválaszra megadom a szót. BÓKAY ENDRE (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök ú r. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha jól tudom, akkor ennek az autópályának a tervezését 19992000ben kezdték meg, tehát volt idő rá, több mint hétéves előkészület után indult meg az autópályatender kiírása, és ez alapján valósítják meg. Tehát
