Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - “Az ügyészség valóban nem észleli a bűncselekményeket?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BELOVICS ERVIN, a legfőbb ügyész helyettese:
741 megfélemlített sértettek feljelentéseire vár, azt a választ kapta, hogy feljelentésre és hivatali hatáskörükben tudomásukra jutott ügyekben van cs ak módjuk az eljárást megindítani. Ön megfelelőnek tartjae azt a gyakorlatot, hogy az ügyészség becsukja a szemét nagy visszhangot kapott bűncselekményekkel kapcsolatban, egészen az esetleges feljelentésig? Elfogadhatóe az, hogy összevert, megalázott, sa vval vagy éppen ürülékkel leöntött civilekre vár az ügyészség, hogy azok vajon tudnak és merneke feljelentést tenni? Holott az ennek a feljelentésnek alapjául szolgáló bűncselekményeket élő adásban közvetítik a televíziók, és tele vannak az erről szóló be számolókkal az internetes újságok. (15.00) Kíváne bármit tenni annak érdekében, hogy ne csak az áldozatok bátorságán, hanem a bűnüldözésre és az igazságszolgáltatásra rendelt szerveken is múljon a büntetőeljárás megindítása? A ma hatályban lévő jogszabály ok alapjául szolgálhatnának egy új típusú joggyakorlatnak. A büntető törvénykönyv szankcionálja az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértését, ezt a tényállást tavaly egy, azaz egyetlenegy alkalommal alkalmazták. Milyen módon kell az ügyészségnek ezt a bűncselekménytípust észlelnie, hogy az hivatalos tudomásszerzésnek számítson, és eljárást indítsanak? Pogromhangulatú őrjöngések, békésen felvonuló civilek ismételt brutális bántalmazása, az utcai gyülekezés monopóliumát erőszakkal megszerző, önkényuralm i jelképekkel masírozó félkatonai, szélsőjobboldali magánhadseregek grasszálása marad büntetlenül. Holott ma is vannak jogszabályok, amelyek alkalmat és keretet, sőt az Alkotmánybíróság egy határozata az ügyészség számára kötelezettséget is keletkeztet az eljárás hivatalból történő megindítására. Kíváne változtatni az ügyészség jogértelmezői és jogalkalmazói gyakorlatán annak érdekében, hogy a közvádlói feladatokat pontosan és következetesen lássa el? Hogyan kívánják az említett bűncselekmények áldozatait tehermentesíteni, a védelmükre létrehozott struktúrákat mozgásba hozni? Mit tesznek annak érdekében, hogy egy bűncselekmény akkor se maradjon büntetlenül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ha az áldozat érthető okokból nem tud va gy nem akar feljelentést tenni? ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr! GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Álláspontja szerint nem éppen az ilyen esetekre gondolva látta el a törvényhozás az ügyészséget a hivatalbóli eljárás indításának jogával és kötelezettségével.. . ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr! GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Várom megtisztelő válaszát. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Ahogy ezt jeleztem, az interpellációra Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válas zol. Öné a szó, legfőbbügyészhelyettes úr! DR. BELOVICS ERVIN , a legfőbb ügyész helyettese : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr interpellációjában feltett kérdésekre a vá lasz a büntetőeljárásról szóló törvényben található meg. A nyomozás megindításának alapjáról szóló törvényhely rendelkezése szerint az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indíthat nyomozást. Az ügyész hivatali hatáskörét pontos jogszabályi direktívák konkretizálják. A teljesség igénye nélkül ebbe a körbe tartozik a vádemelés, a vád előkészítése vagy a vádképviselet. Abban az esetben
