Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Dr. Puskás Tivadar (KDNP) - az egészségügyi miniszterhez - “A szándék és a valóság, avagy vannak egyenlőbbek is?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár:
737 száz millió forintos kiegészítést nem képes visszapótolni. Ezzel a zrt.nek m agának kell megbirkóznia. Az összeg hiányozni fog a kórházban például fontos műszerek beszerzésénél. Az idézett jogszabály diszkriminatív. Diszkriminatív azért is, mert a 2008ban gazdasági társasággá alakuló egészségügyi intézményeknek viszont biztosítja az előbbiekben részletezett időarányos járandóságokat. Tisztelt Államtitkár Asszony! Ugye, a kormánynak ma is az a szándéka, hogy az egészségügyi intézmények finanszírozását jobbá, rugalmasabbá tegye? Ugye, ön szerint is diszkriminatív jogszabály az, amely a tisztán önkormányzati tulajdonú, gazdasági társasággá alakult intézményeket anyagi hátrányba hozta nem magyarázható tartalmával? Ugye, a jogszabály igazságos változtatása során a hátrányba került intézmények pénzügyi kárpótlása is megtörténik rövid időn belül? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr interpellációjára Vojnik Mária államtitkár asszony válaszol, az Egészségügyi Minisztérium részéről. Á llamtitkár asszony! DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is engedje meg, hogy megköszönjem a kérdését, mert ez egy igen érzékeny kérdés az el múlt időszakban mind az önkormányzati, mind a nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi, illetve közszolgáltató intézményeknél. A tárca valóban nyitott, az előző is és a jelenlegi is annak irányában, hogy az egészségügyi közszolgáltatók gazdálkodása legyen szabadabb, rugalmasabb. A 2008. évi bérintézkedések kapcsán azonban képviselő úr nem pontosan interpretálta a történteket. A 2008. évi költségvetés készítésekor a Miniszterelnökség fejezetében a céltartalékban jelölte meg a közalkalmazotti illetményemelés fedezetét, amellyel egyúttal felhatalmazta a koalíciós kormányt, hogy kormányrendeletben állapítsa meg ennek a kifizetésnek a feltételeit. Ez az a bizonyos 49/2008. évi március 14i kormányrendelet, amelyik azt mondja ki, a kormánynak az a kötelezettsége, hogy a közszolgáltató költségvetési intézményeknél a közalkalmazottak számára a bértáblában megszabott haladványok elérésére és a kötelező béremelések fedezetére az egészségügyi intézmények tulajdonosainak, illetve a szolgáltatónak a béremelés fedezetét az egyik részben, tehát a kötelező illetményemelések fedezetében teljesen, más részben mintegy 60 százalékban biztosítani köteles. Mivel ezt a törvényi kötelezettséget kellett az egészségügyi közszolgáltatásokban teljesíteni, ezért került sor arra, hogy az ö nkormányzati tulajdonú költségvetési intézményeknél ez a béremelés ilyen fedezettel történt meg. Tájékoztatom képviselő urat, hogy a 2009. évre ennek a béremelésnek a beemelése a költségvetésbe megtörténik, tehát kvázi benne lesz a költségvetésben is. Konk rét kérdéseire válaszolva szeretném még elmondani képviselő úrnak - remélem, ebben teljesen egyetértünk , hogy a költségvetési intézmények rendkívül kötött gazdálkodást folytatnak. Nincs mozgásterük a közalkalmazotti bértáblához illeszkedő bérek megváltoz tatására, tehát az adott szolgálati év és beosztásban elrendelt fizetési kategóriákat kötelező megtartani, és a fedezet előteremtésére sincsenek szabad pénzügyi forrásai. Ennél lényegesen szabadabban gazdálkodhatnak a nem költségvetési típusú intézmények, amelyek a megszerzett bevételüket szabadabban használhatják fel a megcélzott célok elérésére. Az első kérdésére konkrétan válaszolva: igen, a tárca a rugalmasabb finanszírozásban érdekelt. Második kérdésére: nem tartom diszkriminatívnak az intézkedést, his zen az Országgyűlés és a kormány döntött arról, hogy hogyan kell a pénzt felhasználni. Harmadik kérdésére, hogy megtörténike a kárpótlás, azt tudom válaszolni, hogy nem, ilyen típusú kárpótlási kötelezettség nem keletkezett. A negyedik kérdésére: remélem, képviselő úr egyetért abban, hogy minden évben a költségvetés megszavazásakor a parlamentnek kötelessége és lehetősége gondoskodni arról, hogy hogyan teljesítse a közalkalmazottak szükséges és megfelelő béremelésének a fedezetét.