Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
664 Tehát egy plusz havi ellátása ennek a több mint két és fél milliós lélekszámú nyugdíjastábornak 193,6 milliárdba kerül. Ez az az összeg a nyugdíjkasszában, amit oly sokszor vitatunk, hiszen annak idején, 2002ben bevezetésre került, igaz, hogy fokozatosan, elcsúsztatva négy év alatt, nem volt meg a rendszerben ennek az összegnek a fedezete. Ha a bevételi oldalt nézzük, akkor ezek az imponáló számok, amelyek egyensúlyt mutatnak a kasszá ban, természetesen úgy jönnek ki, hogy a központi költségvetés közel 500 milliárdot, egészen pontosan 483 milliárdot tesz bele ebbe a kasszába különböző jogcímeken. Ebből a legnagyobb tétel közel 300 milliárd, ami magánnyugdíjpénztárba átlépők kieső járulé kbefizetéseit jelenti, illetve annak a pótlását, amit a nyugdíjreform kapcsán a költségvetésben a kormány vállalt. De természetesen ilyen központi költségvetésből finanszírozott bevételi forrás a kismamák után történő járulékfizetés, ahol keletkezik szolgá lati idő, de munkaadói járulékfizetés egyébként nem történne, és különböző egyéb jogcímeken keletkező befizetések, mint például azok a járulékfizetési átvállalások a kormány részéről, illetve az állam részéről, amelyek a munkanélküliek foglalkoztatásának a finanszírozásához jelentenek hozzájárulást. A nyugdíjalappal kapcsolatban leginkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy a nyugdíjastársadalom biztonságban érezhette magát 2007ben is, hiszen még egyszer mondom, a törvény szerinti nyugdíjemelést a kassza biz tosította, sőt, hadd térjek ki rá, hogy ebben az évben volt a második esztendeje annak a nyolc lépésben eltervezett, öt évre szóló korrekciós nyugdíjemelési folyamatnak, ami egyrészt érintette az özvegyeket, azokat az özvegyeket, akik saját jogon nyugdíjat nem szereztek. Ez a korrekciós törvény, amit 2005ben hozott meg a parlament, két lépésben, 2006ban és 2007ben 55 százalékkal emelte meg az ellátásukat. Ez mindösszesen 305 ezer főt érintett, 305 ezer, zömmel özvegyasszony ellátása került ilyen módon k iegészítésre áltagosan havi 3520 forinttal. És 2007 volt az az év, amikor a saját jogon szerzett nyugdíjak korrekciója is elkezdődött, a legrégebben, az 1988 előtt nyugdíjba ment rétegnek a pótlólagos, a normális törvény által előírt emelésen felüli kiegés zítő nyugdíjemelésével, ami közel 600 ezer nyugdíjast érintett pozitívan, átlagosan 3600 forint pluszemeléssel. Durván 1,9 milliárdot tett ki az a pótlólagos kiadás, amit a vizitdíjhoz eltervezett kompenzációképpen juttatott a törvény a nyugdíjasokhoz, és természetesen működött a méltányossági emelés, a méltányossági nyugdíjmegállapítás, illetve az egyszeri segély lehetősége is. Láthatóan vannak kedvező folyamatok a nyugdíjrendszerben, így például utalné k arra, hogy elindult egy egyenletes csökkenés a rokkantnyugdíjasok létszámában, elsősorban az új megállapítású rokkantnyugdíjlehetőség szigorítása következtében. 2005ben 807 ezer ember vett igénybe rokkantnyugdíjat, mostanra ez a létszám 800 ezer alá tu dott kerülni. Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden, mert nagyon telik az idő, szeretnék az Egészségbiztosítási Alapról is beszélni, hangsúlyozva, hogy fennállása óta először zárt többlettel ez a kassza, és azt gondolom, ez történelmi jelentőségű kérdés. Tudo m jól, hogy az egészségügyi ellátórendszerben történteket sokféle nézőpontból kell és lehet értékelni, szakmai szempontból, politikai szempontból, emberi szempontból is. Szeretném felhívni a figyelmét képviselőtársaimnak arra, hogy most a zárszámadás van a kezünkben, és pénzügyi szempontból nézzük, hogy mi történt ebben a kasszában. Azt gondolom, hogy pénzügyi szempontból mindenképpen el kell ismerni a tényeket, hogy történetesen ez most, ellentétben a korábbi gyakorlatokkal, amikor nőttönnőtt a hiány a ka sszában, most először szufficites lett, közel 27 milliárd forintos többlettel zárt a kassza. Ami a pénzbeli ellátásokat illeti, ott körülbelül 217 milliárd forint került felhasználásra. Ennek az összegnek két nagyobb címe van gyakorlatilag; a táppénzkifize tések kerülnek folyósításra mint pénzbeli ellátás, ami 97 milliárd forintot jelent. Itt érzékelhető csökkenés van a 2006os évhez viszonyítva. Ennek a csökkenésnek részben az a magyarázata, hogy a táppénzes létszám és a táppénzes napok mennyisége is csökke n, de törvényi jogszabályváltoztatás írta elő a passzív táppénz, a passzív jogon járó táppénz idejének a megrövidítését. Azt gondolom, hogy ez is szerepet játszott abban, hogy ez a cím csökkent a korábbiakhoz képest. Ellentétben a gyedkasszával, ami
